2024. április 26., péntek

„A pusztából kiáltott hívó szó”

Visszakerült a helyére az aracsi Pusztatemplom mellől korábban elvitt kereszt és a kopjafák

Szombaton délután az aracsi Pusztatemplomban megtartott szentmisét követően, melyet Mellár József törökbecsei plébános szolgáltatott, megszentelték a vajdasági magyarság történelmi szimbóluma mellett ismét méltó helyet kapott, korábban elszállított keresztet és a kopjafákat.

Fotó: Ótos András

Fotó: Ótos András

A kegyeleti tárgyak visszaállításában nagy szerepe volt az Aracs '95 Pusztatemplom Polgárok Társulásának és személyesen Link Lajos alelnöknek, aki mindvégig kiállt az eltávolított tárgyak visszahelyezésének fontos ügye mellett. Az Aracs-turizmus kivitelezője és támogatója volt a munkának: a restaurálásnak és a tárgyak visszaállításának. A Magyar Nemzeti Tanács is fontos háttérmunkát végzett. Az MNT-t képviselő Paskó Csaba plébános a helyszínen elmondta, egy játékfilm forgatása miatt kellett kérésre eltávolítani a szóban forgó ereklyéket. Bicskei Zoltán filmrendező Álom hava című alkotásának forgatása véget ért, a filmet szeptemberben minden bizonnyal be is mutatják.

– Egy téves információ alapján korábban az a hír röppent fel, hogy a Pusztatemplomot meggyalázták, valaki engedély nélkül elvitte a keresztet és a kopjafákat. Erről természetesen szó sincs. A tárgyakat a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet tudtával távolítottuk el, s most visszakerülnek eredeti helyükre. A történetnek van még egy érdekessége. A magyarok számára kiemelt jelentőséggel bíró hely ez, ahova sokan zarándokolnak el, s kegyeletből, hitből hagyták e helyen a kopjafákat. Ezek így nyilván nem a műemlékvédelmi intézet jóváhagyásával kerültek ide. Amikor a filmforgatásra vonatkozó kérelem megérkezett, a Magyar Nemzeti Tanács fontosnak tartotta teljesíteni az ahhoz szükséges feltételeket, hiszen ez az alkotás is a mi identitásunkat erősíti, a mi érdekeinket szolgálja. Így a műemlékvédők jóváhagyásával eltávolítottuk e kegyeleti és vallási jelképeket, melyek önkezdeményezésre kerültek a helyszínre. Ami viszont most kerül vissza a Pusztatemplom mellé, az már a műemlékvédelmi intézet tudtával, jóváhagyásával kerül vissza. Így már teljesen rendezett helyzet állt elő, a visszaállított tárgyak esztétikusan is illeszkednek a környezetbe. Jóllehet egy romtemplomról beszélünk, vannak magyarok, akiknek megdobban a szívük, ha itt járnak, s őseikre, gyökereikre gondolnak – fogalmazott Paskó atya.

A kereszt az örök élet kapuját szimbolizálja, egyszerre jeleníti meg az elmúlást és az örökkévalóságot, a körülötte felállított magyar motívumokat megjelenítő, kopjafaszerű védőkerítés hét oszlopa pedig a magyarság örök szimbólumát képezi, a hét vezérre asszociálva. Az aracsi templom a pusztából kiáltott hívó szóként vonzza ide a magyarokat, benne egyszerre találkozik múlt és jelen, nyitottság és zártság – mondta többek között Ragács Ervin, a kereszt megalkotója.

– A kezdetek tizennégy évvel korábbra vezetnek vissza, amikor egy fafaragó tábor művészeti vezetőjeként egy kereszt megfaragásának az ötletét valósítottam meg a tábor részvevőivel. A tervezésem alapján készült kereszten csaknem tízen dolgoztunk, s végül el is helyeztük azt a Pusztatemplom mellé. Itt állt tizenhárom éven át, a filmforgatás kezdetéig.

Mint mondta, a Magyar Nemzeti Tanácsnak, Hajnal Jenő elnöknek, a bánáti püspökségnek külön köszönet jár azért, hogy igényt tartott a kereszt visszaállítására, s rengeteg háttérmunkát végeztek el annak érdekében, hogy hivatalosan, jóváhagyással helyezhessék el az alkotást a Pusztatemplom mellett.

– A kereszt egy restaurációs folyamaton esett át, kicseréltük a keresztgerendát, újból kiöntöttük az alapját, a többi részét újrafestettük. Akképp jártunk el, ahogyan a műemlékvédelmi intézet az engedélyében előirányozta – számolt be a visszahelyezést megelőző részletekről Ragács.

A kereszt és a kopjafák megszentelését követően megtartott rövid alkalmi műsorban a törökbecsei Jókai Mór Magyar Művelődési Egyesület énekkara adta elő a Himnuszt, Farkas Trisztán törökbecsei tanuló elszavalta Reményik Sándor Templom és iskola című költeményét, Micsik Béla pedig tekerőlanton játszott.

Az eseményen jelen voltak a Magyar Nemzeti Tanács, a civil szervezetek képviselői és a Vajdasági Magyar Szövetség listájának képviselőjelöltjei is.