A kisvállalkozásokat kell fejleszteni

Fejsztámer Róbertet 1999-ben a Vajdasági Magyar Diákszövetség, néhány évvel később pedig a Vajdasági Ifjúsági Tanács elnökeként, egyidejűleg a szabadkai Vajdasági Ifjúsági Tanács igazgatójaként ismerhette meg a közvélemény, Magyarkanizsa községgel egyetemben. 1979-ben született Zentán, nős, egy úgyermek édesapja.

A műszaki középiskola után a Fabus Közgazdasági Egyetemen szerzett oklevelet. Az ICR – Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ igazgatója volt 2006 és 2015 között. Jelenleg a magyarkanizsai önkormányzat gazdasági, pénzügyi és fejlesztési főosztályának vezetője. 2015 óta a Szekeres László Alapítvány igazgatója. 2006 óta tagja a Vajdasági Magyar Szövetségnek, 2007-től pedig a magyarkanizsai községi szervezet alelnöke.

Miként tekint Magyarkanizsa község elmúlt négyévi fejlesztésére?

– A Vajdasági Magyar Szövetség mint a helyi önkormányzatot vezető párt eddigi tevékenysége a község területén főleg az oktatás, a kultúra, a szociális háló és az egészségvédelem építésére összpontosított. Ennek látszata is van községünk területén, ezt bizonyítja az a számtalan elismerés, melyeket országos és nemzetközi szinten kaptunk az elmúlt években. Például az egészségügyi beruházásainknak köszönhetjük az új mentőautókat és az új röntgengép beszerzését, valamint épületek felújítását, tatarozását és modernizálását. Sajnálatos módon ez azzal járt, hogy az elmúlt időszakban kevesebb időt tudtunk szentelni a gazdaságfejlesztésnek és a munkahelyteremtésnek. Ezen szeretnénk az elkövetkező periódusban változtatni. Sokkal több energiát, gyelmet és pénzt kell befektetni községünk területén a gazdaság fejlesztésébe, ezért programunk is erre helyezi a hangsúlyt. Gazdaságfejlesztés alatt a mezőgazdaság, az idegenforgalom és a vállalkozások fejlesztését értem. Az elmúlt másfél évben olyan programok kidolgozásán fáradoztunk, amelyek integráltan képviselik ezt a területet, hiszen az önkormányzat egymagában, magát a külvilágtól elzárva, megfelelő érdekképviselet nélkül tartományi és köztársasági szinten nem tud hatékonyan fejlődni, illetve megfelelő forrásokhoz jutni. Magyarán, azoknak a politikai erőknek kell irányítaniuk a községet, amelyek vezető pozícióban vannak az említett magasabb szinten is. Akkor mi összekapcsoltan, az önkormányzati költségvetést alapul véve, és hozzátéve a tartományi és köztársasági támogatásokat, sokkal nagyobb terveket és gazdaságfejlesztési programokat tudunk letenni az asztalra.

Ezt többletként tudja kiegészíteni a Prosperitati által nyújtott gazdaságfejlesztő támogatás, és re- mélem, hogy ekkorra már, mindezt úgymond megkoronázva, az uniós források is megnyílnak Szerbia számára.

Milyen irányba kellene továbbfejleszteni a községet?

– Vannak terveink. Ilyen a mezőgazdaság területén a horgosi ipari zóna, amelyet készek vagyunk egy éven belül pénzzel ellátni, ezáltal olyan állapotba hozni, hogy oda egy mezőgazdaságot kiszolgáló, feldolgozó, csomagoló és logisztikát is ellátó központ épüljön ki. A feldolgozóipar, ezen belül a felvásárlás támogatásával segíteni kívánunk a kisgazdaságok helyzetén, biztos bevételi forrást nyújtva számukra, függetlenítve őket ezáltal a környékbeli piacok szeszélyétől.

Az idegenforgalom területén is egy rendszerben kell gondolkodnunk. Elkezdtünk építeni egy jövőképet azáltal, hogy pályázatok révén az országban egyedülálló nemzetközi folyami kikötőt létesítettünk. Ehhez és a Tisza-parthoz rendelünk egy szezonális jellegű fejlesztési tartalmat, amely a medence és környékének felújítását hivatott biztosítani, összekapcsolva a falusi turizmus nyújtotta lehetőségeinkkel. Mindezen tevékenységek maguk után vonják a szálláskapacitási lehetőségeink felülvizsgálatát is, hiszen nyáron, ősszel és tavasszal hiába jön bárki hozzánk, ha nem tud különböző minőségű szálláshelyek között válogatni. Helyi vállalkozók bevonásával kívánjuk kivitelezni a Népkert és a Vigadó felújítását, a fürdő wellnesstartalmának a bővítésével együtt.

Milyen jövőt lát a külföldiek befektetésében?

– Az elmúlt tíz év megmutatta, hogy hiába várjuk a külföldi befektetőket, akik ha meg is jelennek, arra számítanak, hogy olcsó munkaerőre lelnek városunkban. Itt van viszont 10–20 éve községünkben az a mintegy 700 kisvállalkozó, akiknek támogatásával és erősítésével az elkövetkező időszakban foglalkozni kívánunk. Ha majd ők megerősödve fel tudnak venni 3–5, sőt némelyikük 10 személyt is, úgy megoldódhat a községi munkanélküliség problémája.

Mi a véleménye szülővárosáról?

– Mivel Magyarkanizsa szülötte vagyok, noha bizonyos időt éltem vidéken és külföldön is, mielőtt hazatértem, hogy végleg megállapodjak, ezért úgy gondolom, hogy városunk egy nagyon élhető, kellemes kisváros, vele együtt az egész község is. Rendezetten tudunk élni, viselkedni, és a polgáraink valóban megérdemelnek minden dicséretet. Tisztaság és zöldövezet vesz bennünket körül, ha kinézünk az ablakon, vagy ha az utcákat járjuk. Ezt a békét és nyugalmat kell megőriznünk és árasztanunk az elkövetkezőkben. Természetesen továbbra is éberen fogunk őrködni, és ahogyan nem hagytuk azt, hogy többezres menekülttábor alakuljon ki a városunkban, úgy továbbra sem engedjük meg, hogy bármiféle áradat újra meglepjen bennünket. Ez prioritása volt az önkormányzatnak egy évvel ezelőtt is, és továbbra is ehhez tartjuk magunkat.

VÁLASZTÁSOK 2016

A kisvállalkozásokat kell fejleszteni

Magyarkanizsa község VMSZ-es polgármesterjelöltje, Fejsztámer Róbert nyilatkozik programjáról