A Magyar Szó mezőgazdasági melléklete, a Magvető egy héttel ezelőtt Oromhegyesen a szokásostól némileg eltérő, könyvbemutatóval egybekötött élőújságot tartott. Házigazdánk és vendéglátónk, Teslić Zoran helybeli osztálytanító volt, aki a rendezvény apropóján beszélt a falu helyzetéről, a választások előtti készülődésről, oktatásról, művelődésről és közéletről.
Teslić Zoran (Ótos András felvétele)
– Lassan elkészül a jelöltlistánk azokról, akik el szeretnék nyerni Oromhegyes helyi közösség elnöki és tanácstagi tisztségeit. Az idén is egyéni tanácstag- és elnökjelöltek indulhatnak a választáson, mert ez nálunk már jól bevált szokás. A várhatóan 15–20 tanácstagjelölt közül hétre kell szavazni, valamint egy voksot leadni az elnöki posztért indulók valamelyikére. Amint látható, falunkban nem polgármestert választunk, hanem közösségi elnököt. A tanácstagok választásán arra törekszünk, hogy a falu minden rétege képviseltetve legyen a nyugdíjasoktól az ifjúságig, s közösen kampányolunk a csoportért. Olyan személyek neve kerül majd a listára, akik már bizonyították tenni akarásukat a faluért, dolgoztak a közösség érdekében. Legjobb lenne, ha olyan személyek jelentkeznének, akik a családjuk támogatását maximálisan élvezik e téren, mivel a tanácstagi tisztség sok feladattal és munkával jár. Nem utolsósorban jegyzem meg, hogy a munkakör önkéntes alapú, tehát nem jár érte pénzbeli juttatás. Mi, oromhegyesiek, ha összefogunk, nagy dolgokra vagyunk képesek, ezt már sokszor bizonyítottuk.
Az immár Arany János nevét viselő általános iskolánkban az oktatás négy településen zajlik: Oromhegyesen, ahol az iskola székhelye is található, Oromon, Tóthfaluban és Völgyesen. Én mind a négy iskolában tanítok, sajnos egyre kisebb létszámú osztályokban. Az alacsony létszámú tagozatok előnye abban van, hogy a tanítás szinte magánóra jelleget ölt. Ennek a formának viszont van egy hátulütője is, amely jelentős gyermekviselkedési problémát vonhat maga után. Az ilyen kis közösségekből kikerülő diákoknak beilleszkedési gondjaik lehetnek a későbbi tanulmányaik során.
A Petőfi Sándor Művelődési Egyesületünk szervezésében minden évben sor kerül a Gazdag Ág hagyományápoló találkozóra, amelyen tucatnyi művelődési egyesület, kör vesz részt. A mára már kiemelt jelentőségű rendezvény központi témája minden évben más és más. Az idén megtartott, sorban 28. találkozó témája a béresélet, a cselédsors volt. A szolgálók ruházatából, használati tárgyaiból, jellegzetes ételeiből rendezett kiállítást és a népdalelőadók produkcióit szakmai zsűri értékelte. Az egész napos összejövetel zökkenőmentes lebonyolításáért mozgósítva volt a falu apraja-nagyja.
Az Ép Testben Élő Hagyomány elnevezésű, egészségvédelemmel és hagyományőrzéssel foglalkozó csoport, a Musztáng Lovasegyesület és a Kumbaya ifjúsági egyesület gyűjti maga köré a falu fiataljait. E három civil szervezetnek, amelyek alapításában részt vettem, a tevékenysége szorosan összefügg. Mindhárom elsődleges célja az összetartás megszilárdítása, a falubeliek angazsálása és a közös összejövetelek minél tartalmasabb eltöltésének lehetővé tétele. A Lovastábor, a Mosolytábor és a Traktorfesztivál is ezeknek a szervezeteknek köszönhetően kerülnek megrendezésre minden évben.
Egy közösség fennmaradásában nagyon fontos az úgynevezett összetartó életerő, vagy nevezném inkább fenntartó erőnek, ami majd megőrzi falunkat évtizedek és évszázadok múlva. Az igaz, hogy én is már megfordultam a nagyvilágban, dolgoztam több helyen az országban tanítóként, sőt Londonban is eltöltöttem egy évet, mivel az embernek olykor ki kell próbálnia magát, de a helyem akkor is itt van, hiszen ide születtem, és az élet rendje-módja szerint itt is kell majd leélnem a hátralévő életemet. Ezt úgy értem, hogy helyben kell maradnunk, itt kell végérvényesen gyökeret vernünk – fejezte be mondandóját Teslić Zoran.
