Két téma: az ország médiaterében egyre nagyobb méreteket ölt a gyűlöletbeszéd; a köztársasági parlament nem választotta meg a Tartományi Képviselőház tájékoztatási bizottsága által javasolt tagokat az elektronikus sajtó szabályozó testületébe. Ezek szolgáltak alapul a vajdasági képviselőház tájékoztatási bizottságának szerdai üléséhez.
– Egyre több a visszaélések száma a médiumokban, a közbeszéd egyre aggasztóbb mederbe terelődik. Minderre a Tartományi Ombudsman intézménye is felhívta a figyelmet, ez vezetett voltaképpen az ülés megtartásához, melyre a sajtóházak tisztségviselőit is meghívtuk – számolt be lapunknak adott nyilatkozatában Dušan Jakovljev, a bizottság elnöke.
A szabályozó testület kapcsán történt váratlan fordulattal kapcsolatban elmondta, hogy meglehetősen kellemetlen meglepetésről van szó.
– A törvényes előírások szerint javasoltunk tagot ebbe a testületbe. Nem választották meg, ahogyan nem választották meg a civil szervezetek által delegált tagot sem. Abba a helyzetbe kerültünk, hogy fogalmunk sincs, hogyan fog működni a továbbiakban ez a meglehetősen fontos független szabályozó testület – értékelte Jakovljev.
(Fotó: Ótos András)
A következő lépésekkel kapcsolatos kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a tartományi parlament megtett mindent, amit kellett, ahhoz az útmutatóhoz tartották magukat, amelyet éppen a köztársasági parlamenttől kaptak.
– Több alkalommal is megkíséreltünk kapcsolatba lépni a Köztársasági Képviselőházzal, írásos magyarázatot kértünk arról, mi történt, s mit kell tenni most az előállt helyzetben. Semmilyen hivatalos választ nem kaptunk, nem hivatalos úton pedig olyan kijelentések jutottak el hozzánk, melyeket inkább nem is idéznék, nagyjából arról szóltak, hogy „kérdezzük meg a képviselőket, akik szavaztak”. Nem tudni, mi lesz most, a törvény nem irányzott elő egy olyan forgatókönyvet, melyben a köztársaság elutasítja a tartomány javaslatát. A jelöltek sikeresen továbbjutottak a szerb parlament bizottságának „szűrőjén” is, a szavazás során akadtak gondok – magyarázta a bizottsági elnök.
Az ülésen elhangzott, a legvalószínűbb az, hogy a vajdasági tagok kinevezését már két új parlamenti összetétel javasolja és hagyja majd jóvá a választások után. Ez viszont gond, hiszen addig megcsonkított összetételben kell működnie a médiumok szabályozó testületének.
Nedim Sejdinović, a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete Végrehajtó Bizottságának elnöke a közbeszéd minőségi romlásáról szólt, a gyűlöletbeszéd robbanásszerű elterjedéséről, melyek a kilencvenes évek hangulatát keltik. Sok újságíró mellőzi az alapvető etikai kódexnek és a professzionalizmusnak a figyelembe vételét, kampány folyik a külföldről finanszírozott civil szervezetek ellen, mindebben pedig a szerb pravoszláv egyház is közreműködik – foglalta össze. Pavel Domonji, az ombudsman kabinetfőnöke mindehhez hozzáfűzte, hogy a közbeszéd minőségi romlása már évek óta tartó folyamatnak tekinthető, de ennél is aggasztóbbnak nevezte, hogy az követi a társadalomban tapasztalható megosztottságot. Visszaélnek a médiumokban a „meg nem nevezett forrásokra” való hivatkozásokkal, tette hozzá, ezekre alapozó cikkek tömkelege születik a mocskolódás szándékával.
Az ülés végén, melyen Pásztor István házelnök is részt vett, a bizottság megállapításokat fogadott el, melyekben elítéli a médiatérben tapasztalható negatív változásokat és a professzionális újságírás előtérbe helyezésére szólított fel.
