A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint rendezett állapotok vannak a külhoni magyarságot érintő kérdésekben, és a legfontosabb programok működnek.
Semjént Zsolt és Potápi Árpád János a meghallgatáson (Fotó: MTI)
Semjén Zsolt az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtti éves meghallgatásán kiemelte: eddig 801 ezer állampolgársági kérelem érkezett, 750 ezren már letették az esküt, az állampolgárság megállapítását 60 ezren kérték. A kérelmek közül 28 ezret utasítottak el – jelezte. Kitért arra is, hogy bár a kérelmek száma természetszerűleg csökken, főként a kihelyezett konzuli napokon nyújtanak be igényt, de az egymillió új állampolgár elérhető, ez reális szám. Megerősítette: autonómia tekintetében nincs kettős mérce, jár a magyarságnak.
A kormányfő helyettese a diaszpóra kiemelten sikeres programjának nevezte a Kőrösi Csoma Sándor programot, amely a Kárpát-medencére vonatkoztatva kiegészült a Petőfi Sándor programmal. Jelezte: a Határtalanul! program keretében a százezredik diák járt külhoni magyar közösségnél.
Semjén Zsolt beszámolt a Vajdaságban indult 50 milliárdos gazdaságfejlesztési programról, és hangot adott azon véleményének, hogy ha a források rendelkezésre állnak, a következő ilyen programot Kárpátalján kellene elindítani.
A KÜLHONI MAGYAR SZAKKÉPZÉS ÉVE
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kifejtette: a nemzetpolitikai terület támogatására fordított tavalyi 22,3 milliárd forintos támogatási keretből az államtitkárság fejezetében 5,8 milliárd, a Bethlen Gábor Alapkezelőnél 16,5 milliárd szerepelt, és mintegy 5 milliárdot a rendkívüli kormányzati intézkedések fejezetéből különítettek el a tavalyi évben. Rendkívül fontos és kiemelten sikeres programnak nevezte a külhoni magyar szakképzés évét, ez még nem zárult le, különböző fejlesztésekre, programokra az idén is 500 millió áll rendelkezésre, és szeretnék a jövő évi költségvetésbe is betervezni ezt a forrást. Jelezte: a külhoni magyar vállalkozóknak áprilisban 525 milliós kerettel pályázatot hirdetnek, amelyen egy-egy vállalkozó 3–6 millióra nyújthat be kérelmet.
FENNTARTÁSOK A MOST–HÍDDAL SZEMBEN
Szávay István (Jobbik) szerint egész pályás letámadás zajlik az erdélyi magyarság ellen, úgy látta: a román–magyar kapcsolatok mélyponton vannak. Üdvözölte a gazdaságfejlesztési programot, de azt mondta, egyre kevésbé átláthatók ezek a források. Bírálta a pályázati pénzek elosztását is. Várható-e kiegyezés a Most–Híddal a hétvégi szlovákiai választási eredmények ismeretében? – kérdezte.
Kiss László (MSZP) a külügy és a nemzetpolitika lépései között nem érez összhangot, szintén kiemelte a rossz román–magyar kapcsolatokat, és provokációnak nevezte Tőkés László állami kitüntetésének visszavonását.
Semjén Zsolt közölte: a védhatalmi státusz, amelyet Tőkés László korábbi felvetése szerint Magyarország Erdély felett vállalhatna, az ő javaslata, nem a magyar kormányé, de hasonlóra volt példa Ausztria és Dél-Tirol esetében. Szerinte joga van a politikusnak ilyen véleményt megfogalmazni, s a kitüntetés visszavonásának időzítését nehéz másként értelmezni, mint provokációként. Jelenleg nyomás van a magyar kormányon, hogy a konzulok számát Romániában csökkentsék, de ezt nem szeretnék.
A másik kérdés kapcsán azt mondta, ha a Magyar Közösség Pártja megállapodik a Híddal, akkor a magyar kormány nem ellenzi, de a Most–Híd létrejöttével az egész Kárpát-medencére veszélyes jelenséget indított el a magyar képviseletre nézve – mondta Semjén Zsolt, akinek komoly fenntartásai vannak a párttal kapcsolatban. Kitért arra is, ha a polgármesterek kérik, készek közreműködni a felvidéki magyar kisiskolák fenntartásában, ahogy Kárpátalja esetében is biztosítják a szükséges forrásokat. Semjén elmondta, Vajdaságban a Vajdasági Magyar Szövetséget támogatják, mivel – véleménye szerint – ez a párt tudta az ottani magyar közösséget megszólítani.
