A hírügynökségi jelentések szerint a hétvégére a görög–macedón határ teljes lezárása után drámai helyzet alakult ki Görögországban. Mindeközben Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter a Spiegel Online hírportálon szombaton megjelent interjúban elfogadhatatlannak minősítette, hogy azok az országok, amelyek sok pénzt kapnak az uniós alapokból, elutasítsák a migrációs válság közös megoldását. A Welt am Sonntag című német újság viszont Megkezdődött a visszaszámlálás a határzárig címmel közölt összeállítást, amely szerint a német kormány fordulópontnak szánja a március 7-ére tervezett EU–Törökország csúcstalálkozót a menekültválság kezelésében.
Az athéni sajtó a hétvégén arról számolt be, hogy több mint 25 ezer menekült van az országban, a macedón határ mentén pedig mintegy 5000–6000 menekült tartózkodik. A Skai televízió jelentése szerint a regisztrációs központok, illetve a befogadó táborok zsúfolásig megteltek, de menekültekkel vannak tele az athéni parkok, valamint a pireuszi kikötő rakodóterületei is. „A segélyszervezetek lehetőségeik határáig jutottak. A menekültek többsége iraki és szíriai, de vannak közöttük szórványosan afgánok is, akiket már több napja nem engednek be Macedóniába” – nyilatkozta a Vöröskereszt egyik illetékese, a görög hatóságok pedig arra szólították fel a lakosságot, hogy gyűjtsenek adományokat a menekülteknek. Jannisz Muzalasz görög bevándorlásügyi miniszter vasárnap egy görög tévéműsorban úgy nyilatkozott, a következő hetekben akár a 70 ezret is elérheti azoknak a migránsoknak a száma, akik Görögországba érkeznek, és nem tudnak továbbutazni.
Szombaton a macedón–görög határ görög oldalán két ízben is mintegy félezer menekült tüntetett, követelve a határ megnyitását. A tüntetések békések voltak, de a jelentések szerint a migránsok között rendkívül feszült volt a hangulat, azzal fenyegetőztek, hogy ha nem változik a helyzet, ledöntik a határkerítést. Athénban mintegy 300-an tüntettek az osztrák nagykövetség előtt, követelve a menekültek zavartalan átengedését. Macedónia azután szombaton délután mégis megnyitotta határát a görög oldalon várakozó iraki és szíriai menekültek előtt, akik közül 300-nak lehetővé tették a belépést az országba, ugyanakkor közölték, legfeljebb 350 embert engednek be, mégpedig azért, mert ugyanilyen számú, Macedóniába korábban beengedett menekült Gyevgyelijában felszállhatott egy vasúti szerelvényre, amely a macedón–szerb határra szállította őket.
Mindeközben Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter a Spiegel Online hírportálon szombaton megjelent interjúban elfogadhatatlannak minősítette, hogy azok az országok, amelyek sok pénzt kapnak az uniós alapokból, elutasítsák a migrációs válság közös megoldását. „Nem lehet már tovább tűrni, hogy az EU pénzügyi eszközeinek nettó nyertesei (...), azok az országok, amelyeknek már annyi pénzt kifizettek, bármiféle probléma esetén hátat fordítsanak, és azt mondják: nem. Lakosságuk körében ennek talán van visszhangja, de ez nem egyeztethető össze az EU szolidaritáseszméjével” – hangsúlyozta az osztrák védelmi miniszter. Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök erre reagálva szombaton újból elutasította, hogy bárki is összekapcsolja a migrációs válság megoldásával kapcsolatos álláspontot és az európai uniós alapokat. Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter bírálatára reagálva – miszerint Csehország, Szlovákia és Magyarország a menekültügyben nem szolidáris a többi uniós országgal – Sobotka hangsúlyozta, Csehország igenis hozzájárul a migrációs válság megoldásához. „A bírálat a Cseh Köztársaságra nem érvényes, nem utasítjuk el részvételünket a közös megoldásban, mi igencsak aktívak vagyunk, és segítünk a menekülteknek például Jordániában, Libanonban vagy Törökországban. Határozottan állítom, nem vagyunk olyan ország, amely ne segítene” – nyilatkozott Bohuslav Sobotka újságíróknak a Prága melletti Lányban, miután Milos Zeman államfővel megvitatta a kormányzat jövőbeni legfontosabb feladatait. A kormányfő megjegyezte, hogy Csehország ugyanakkor részt vesz a szlovén és a macedón határ őrzésében is.
Andrej Kiska szlovák államfő a cseh közszolgálati hírtelevíziónak adott interjújában hangsúlyozta, segíteni kell az Európába érkező menekülteknek, ugyanakkor a migrációs folyamatot ellenőrizni kell, ezenbelül elsősorban azt, hogy a migránsok között nincsenek-e terroristák vagy bűnözők. „Logikus, hogy ha segíteni akarunk nekik, akkor ellenőriznünk is kell őket. Ellenőriznünk kell, hogy nem gazdasági migránsokról van-e szó, hogy nem csak a jobb élet reményében jönnek-e ide, nem származnak-e biztonságos országokból, s nincsenek-e közöttük bűnözők vagy potenciális terroristák – jelentette ki a szlovák államfő, hozzátéve – A migrációs, befogadási folyamatot ellenőrzés alatt kell tartani.”
A Welt am Sonntag című német vasárnapi újság Megkezdődött a visszaszámlálás a határzárig címmel közölt összeállítást, amely szerint a német kormány fordulópontnak szánja a március 7-ére tervezett EU–Törökország csúcstalálkozót a menekültválság kezelésében, és Thomas de Maizière szövetségi belügyminiszter szavai szerint az eddigiekhez képest „másmilyen intézkedésekre” kerül sor, ha nem sikerül rövidesen nagy mértékben csökkenteni a görög–török határon az EU-ba belépő menekültek számát. Thomas de Maizière tárcájánál már dolgoznak az arra vonatkozó terveken, hogy a következő hetekben visszautasítanak menekülteket a határon. A miniszter azonban valószínűleg nem jelent be „drasztikus akciókat”, mert a meglepetés erejére is szüksége van, és biztonsági körökben azt mondják, hogy a március 13-án három tartományban tartandó helyi választások előtt nem történik semmi ebben az ügyben – írta a Welt am Sonntag. Thomas de Maizière már egy tavaly év végi interjúban is kiemelte, hogy lehetséges a belépés megtagadása a menedékkérőktől. Mint mondta, politikai döntés volt, hogy nem élnek a lehetőséggel – idézte fel a lap a miniszterrel készített decemberi interjúját, rámutatva, hogy Angela Merkel kancellár és Peter Altmaier kancelláriaminiszter, a kormány menekültügyi koordinátora feltétlenül el akarta kerülni, hogy menedékkérők visszaszorításáról a német határon készült „utálatos” képek járják be a világot.
A lap cikke szerint a szövetségi rendőrség már tavaly szeptemberben elkészített egy tervet a határ lezárásáról valamennyi menedékkérő előtt. A 30 oldalas – jelenleg páncélszekrényben fekvő – bevetési parancs a szövetségi rendőrség 21 századának szól, és akár azonnal ki lehet adni. A dokumentum alapján a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség egységei lezárnák a bajor–osztrák határszakasz valamennyi átkelőjét, valamint az Inn és a Salzach határfolyó összes hídját, és legfeljebb „mini kontingensekben” engednének be az országba menedéket kereső embereket.
A bajor kormány is készül egy lehetséges fordulatra a Welt am Sonntag beszámolója szerint, amely úgy értesült, a tartományi belügyminisztérium nemrég utasította a rendőrség több területi vezetőségét, hogy kezdjék meg az „előzetes mérlegelést” arról, miként lehetne támogatni a szövetségi rendőrséget, ha annak feladata lenne a tartós határellenőrzés és a menekültek visszautasítása. A lap által közzétett adatok szerint jelenleg viszonylag kevés menedékkérőtől tagadják meg a belépést, számuk januárban 5000, februárban 2300 volt, a hatóságok azonban arra számítanak, hogy a belépésre jelentkezők száma az időjárás jobbra fordulásával márciusban ugrásszerűen emelkedni fog.
| A svájciak népszavazáson utasították el azt a javaslatot, hogy az ország szigorítsa a bűncselekményt elkövető külföldiek automatikus kiutasítását lehetővé tévő törvényt – közölte az állami televízió vasárnap. A népszavazási kérdést a bevándorlásellenes Svájci Néppárt (SVP) terjesztette elő. A svájci televízió szerint a szavazóhelyiségek bezárása után vasárnap délutánig feldolgozott voksok összesítéséből nyilvánvalóvá vált, hogy a kezdeményezés ellenzői vannak többségben, így 26 kantonból 20-ban a szavazópolgárok 56,7 százaléka utasította el az SVP javaslatát, a szavazók 43,3 százaléka viszont támogatta azt. Az SVP azt akarta elérni, hogy a külföldiek már a kisebb bűncselekmények elkövetése esetén is kitoloncolhatók legyenek az országból. A kiutasítást a párt javaslata szerint automatikusan, az arányosság mérlegelése vagy az egyedi esetek vizsgálata nélkül kellene végrehajtani rögtön a kiszabott büntetés letöltése után. Az SVP előterjesztését nem támogatta sem a kormány, sem a parlament, mivel szerintük az ellentétes a jogállamiság alapelveivel és a nemzetközi joggal is. |
