Kimnek üzenik: Lassan a teszttel!

Szabó József

2016. február 20., 14:35 >> 2016. február 20., 15:35

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Erejét fitogtatja, és ismét zsaroló képességeivel hivalkodik Észak-Korea. A sztálinista kommunizmus utolsó mentsvárának diktátora, Kim Dzsong Un közben hatalma megszilárdításán fáradozik. Amióta 2011-ben apjától átvette az irányítást, minden évben bombameglepetésekkel áll elő, amelyekkel a saját és hazája pozícióját igyekszik erősíteni.
Rezsimje az idén januárban hidrogénbomba-robbantásnak mondott (föld alatti) nukleáris kísérletet hajtott végre, egy hónappal később pedig ballisztikus rakétát próbált ki sikerrel. A fiatal vezér így már azzal dicsekedhet, hogy uralkodásának bő négy esztendejében kétszer a mélyből és ugyanannyiszor a magasból is alaposan a világra ijesztett. Ráadásul úgy, hogy rendre semmibe veszi az ENSZ tiltásait.

Léphaft Pál karikatúrája

Az ifjú diktátor nevéhez fűződő korszak atomrobbantásait 2013-ban és az idén hajtották végre. A többit (összesen még kettőt) pedig az apuka uralkodása idején.
Az eredményes kísérletek a nagy hatótávolságú rakétákkal azonban kizárólag az ő mandátumához kötődnek: az első kilövésre 2012. december 12-én, a másodikra 2016. február 7-én került sor.
Phenjan mindkét esetben azzal érvelt, hogy polgári célokat szolgáló műholdat állított Föld körüli pályára. Szakértők azonban egybehangzóan állítják: az észak-koreaiak valójában a legújabb fejlesztésű interkontinentális ballisztikus rakétájukat tesztelték, űrkutatási kísérletnek álcázva a programot. A műhold fellövésére használt rakéta – nem mellesleg – nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas lehet.
Több elemző ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a januári nukleáris teszttel és a februári rakétakilövéssel Kim az elégedetlenkedő hadseregnek is üzent. Alighanem azt jelezte (a vezérkari főnök állítólagos kivégzése miatt duzzogó tábornokoknak), hogy továbbra is az ő szava a döntő, s az történik, amit elrendel.
A térség államai elsősorban attól tartanak, hogy utasítására nukleáris töltettel is ellátják ezeket a (Taepodong típusú) ballisztikus rakétákat, amelyek hatótávolságát még nem ismerni pontosan. Feltételezhetően legalább 3000 legfeljebb 15.000 kilométerre fekvő célpontokat semmisíthetnek meg velük.
Az eszköz talán elérheti az Egyesült Államok alaszkai területeit is. Észak-Korea egyelőre nem képes felszerelni nukleáris töltettel ezeket a rakétáit. Még időre van szüksége, de lehet, hogy már nem sokra.
A minapi kísérletre mindenesetre idegesen reagált a világ. Az Egyesült Államok nemcsak nyugtalankodott, hanem – a múlt héten tovább – szigorította a Phenjan ellen korábban bevezetett szankcióit.
Washington szerint a Kim-rezsim olyan, nagy hatótávolságú nukleáris rakétákat tesztel, amelyek fenyegetést jelenthetnek az USA-ra és más országokra. Phenjant azzal is vádolja, hogy folytatja az atombombához nélkülözhetetlen hasadóanyag gyártását, és a ballisztikus rakéták hordozására, illetve indítására alkalmas tengeralattjáró kifejlesztését.
Az USA térségbeli szövetségesei, mindenekelőtt Dél-Korea és Japán is úgy ítélik meg, hogy az idei kilövés igazi célja a ballisztikus rakéta tesztje volt. Ezért élesen elítélték Phenjant.
Tiltakozott Oroszország is. A Kreml utalt arra, hogy a sztálinista ország nemzetközi megállapodásokat rúgott fel, és ezzel veszélybe sodorja a térség biztonságát.
Hasonló aggályokat fogalmazott meg a phenjani rezsim egyedüli külföldi támogatójaként Kína is, bár az ottani reakció visszafogott volt. Peking attól tart, hogy Kim bukása, s az azt követő esetleges zűrzavar észak-koreai menekültek hatalmas tömegeit sodorná Kínába.
Úgy tűnik azonban, hogy Pekingben inkább az USA részéről kilátásba helyezett válaszlépés okozott nagyobb nyugtalanságot. Washington ugyanis azt üzente: partnereivel „jelentős intézkedéseket” foganatosít Észak-Koreával szemben. Hasonlóképpen foglalt állást Pak Gün Hje dél-koreai elnök és Abe Sindzó japán kormányfő is.
Szöul máris bejelentette: Washingtonnal egyeztetve (amerikai) rakétaelhárító és radarrendszert magába foglaló védelmi ernyőt (THAAD) telepít az országba. Ám épp ez az, ami nem tetszik Kínának, amelynek vezetése széleskörű média- és diplomáciai offenzívát indított a THAAD dél-koreai elhelyezése ellen.
Peking attól tart, hogy a komplexum – amelyet idővel valószínűleg összekapcsolnának az amerikai és a japán légvédelmi rendszerrel – sokkal inkább Kína és Oroszország ellen irányul. Néhány katonai szakértő azt valószínűsíti, hogy a THAAD egyik fontos titkos célja a térség stratégiai biztonsági egyensúlyának megváltoztatása és Kína katonai pozíciójának (jelentős) gyengítése, hadseregének fokozottabb megfigyelése.
Peking ezért megpróbálja rávenni Szöult, hogy mondjon le a tervről. Azzal érvel, hogy a ballisztikus rakéták megsemmisítésére szolgáló fejlett rendszer tovább bonyolíthatja az egyébként is feszült helyzetet a Koreai-félszigeten, s fegyverkezési versenyt indíthat el a régióban. A gyanakvó és ellenséges Észak-Koreát pedig még jól fel is bosszanthatja.
Az is eléggé valószínű, hogy Kína és Oroszország válaszlépésként megnöveli ballisztikus rakétáinak készletét, és több atommeghajtású tengeralattjárót telepít a két Korea partjai közelébe. Egy kiterjedt konfliktus esetén pedig arra kényszerülhetnek, hogy hagyományos robbanófejekkel felszerelt ballisztikus rakétákkal, rosszabb esetben atomfegyverekkel semmisítsék meg a THAAD-ot, illetve más célpontokat.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége