2024. április 26., péntek

Új lehetőség a magyar állampolgároknak

Feltehetőleg idén nyártól lesznek igényelhetőek a magyar külképviseleteken az elektronikus személyi igazolványok

Év eleje óta már határon túli, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok is igényelhetik az elektronikus személyi igazolványt Magyarországon. A dokumentum kiváltása ingyenes. Az elektronikus személyazonosító igazolvány igénylésének nem  feltétele az adóazonosító jel, vagy a TAJ-szám megléte, vagy a személyazonosító igazolvány. A szerb–magyar határon útlevélként is felhasználható. A dokumentum igénylésének feltételeiről, valamint arról, hogy mikortól lehet majd a külképviseleteken is igényelni az e-kártyát, illetve egyéb aktuális témákról dr. Babity János, a Szabadkai Főkonzulátus főkonzulja nyilatkozott lapunknak.

Dr. Babity János főkonzul (Molnár Edvárd felvétele)

Dr. Babity János főkonzul (Molnár Edvárd felvétele)

  Mi szükséges az elektronikus személyi igazolványok igényléséhez, és mikortól lehet a külképviseleteken is igényelni ezeket a dokumentumokat?

– Az elektronikus személyi igazolvány kérelmezésének lehetősége idén január elejétől áll rendelkezésre a magyarországi átvevőhelyeken, tehát az okmányirodákban és a kormányablakoknál. A külképviseleti bevezetés feltehetőleg idén nyárra tolódik, hiszen olyan számítástechnikai fejlesztéseket is igényel, amelyek a külképviseleteken még nem állnak rendelkezésre. A magyarországi kérelmezés esetében fontos tudni, hogy szükség van a magyar államtól kapott dokumentumokra. Ezek lehetnek a honosítási okirat és az ehhez kapcsolt lakcímigazoló kártya. A többi szükséges dokumentum tekintetében két lehetőség van: akik rendelkeznek magyarországi személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel, ők ezek valamelyikével igazolhatják személyazonosságukat, akiknek viszont nincsen, szerbiai fényképes okmányt – személyi igazolvány vagy útlevél – kell felmutatniuk. Ha szülők gyermekeik részére igénylik a személyi igazolványt, akkor a vonatkozó honosítási okirat és az anyakönyvi kivonatok is szükségesek. Amennyiben elvált szülőkről van szó, akkor a jelen nem lévő szülőnek teljes hatályú meghatalmazást kell adnia a szülői törvényes felügyeletet gyakorló másik szülőnek, hogy helyette és nevében is átadhassa az okmányigénylést. A magyarországi átvevőhelyeken az eljárás díjmentes. Értesüléseim szerint a magyarországi átvevőhelyeken gyors az ügyintézés. Ez azt jelenti, hogy a kérelmezés napjától számítva egy-két héten belül átvehető az okmány.

A külképviseleteken ugyanazok a dokumentumok lesznek szükségesek az igénylés során, és szintén díjmentes lesz eljárás?

– A dokumentumok köre ugyanaz lesz. A díj tekintetében felmerül az úgynevezett konzuli közreműködési díj, amely például az útlevélilletéket is terheli a magyarországi átvételhez képest. A díj összegének a fenntartásáról vagy csökkentéséről még nem született döntés.

Mekkora érdeklődésre számítanak?

– Most egyféle átmeneti időszakban vagyunk, hiszen csak közvetve tudunk információkat szerezni. A dokumentum ingyenessége miatt az okmányirodák forgalma már megnövekedett. A kérelmezők számára feltételezhetően elegendő lesz egy nyugat-európai utazáshoz az elektronikus személyi igazolvány is, ezért teljesen érthető okból nem fognak díjköteles útlevelet igényelni. Bizonyos mértékben már érkeznek megkeresések ez ügyben. A telefonos érdeklődésekből kiderül, hogy az ügyfelek inkább várnak, és vagy Magyarországon, vagy nyártól nálunk fognak okmányt igényelni, ami feltehetőleg már az elektronikus személyi igazolvány lesz. Mi ennek megfelelően eszközeinket és időpontkiadásunkat is úgy alakítjuk, hogy egyaránt tudjuk fogadni az útlevél- és az elektronikus személyi igazolvány igényléseket.

Milyen tendencia figyelhető meg az útlevéligénylés tekintetében?

– Akár útlevéligénylésre gondolunk, akár az egyszerűsített honosítási kérelmekre, minden évben megmutatkozik, hogy januárban az éves átlaghoz képest alacsonyabb az igénylés. Ez természetszerű, tekintettel a katolikus és a pravoszláv ünnepekre. Februárban már több kérelmet kaptunk. Talán korai lenne trendeket felvázolni, de az útlevéligénylések tekintetében néhány százalékos visszaesés tapasztalható. Ez feltehetően az elektronikus személyi igazolvány igénylésének tudható be.

Februárban talán még nem késő évet értékelni. A szabadkai főkonzulátus tavaly hány alkalommal tartott kihelyezett konzuli fogadónapot, és mely településeken volt legnagyobb az igénylés?

– Leggyakrabban elsősorban a CMH-irodák székhelyein tartottunk konzuli fogadónapot. Ez alól természetesen Szabadka kivétel, de az öt másik városban rendszeresek voltak a fogadónapok. Ebben a tekintetben talán még Magyarkanizsát érdemes kiemelni, ahol mindig nagy számban jelentkeznek az ügyfelek. Természetesen kisebb településekre is eljutunk Vajdaság-szerte, egészen Székelykevéig. Alapelvünk, hogy mindenkivel felvesszük, illetve tartjuk a kapcsolatot, aki a CMH-irodákon és segítőiken kívül segíteni tudják a folyamatot. Tekintettel a nagy érdeklődésre, mindezt természetesen az idén is folytatjuk, jelenleg a tavasz második feléig minden szabad időpontunk foglalt. Egyébként nem csak az időpontok sűrűsége a fontos, hanem az is, hogy hány ügyet készítenek elő. Továbbra is minden egyes helyi konzuli fogadónapra lehet jelentkezni, a helyi szervezőknél még lehet érdeklődni. Van olyan kapacitásunk, amelyet még újabb kihelyezett fogadónapok szolgálatába tudnánk állítani.

Időről időre arról értesülhetünk a sajtóból, hogy az egyszerűsített honosítási eljárás keretében magyar állampolgársághoz jutó személyek némelyikétől később visszavonták az állampolgárságot. Mi alapján és hogyan lehet visszavonni az állampolgárságot, milyen gyakoriak az ilyen esetek?

– Az állampolgársági törvény egyrészről a magyar állampolgárság különböző jogcímeken történő keletkezésének szabályait határozza meg, másrészről pedig a rosszhiszeműen vagy megtévesztéssel szerzett állampolgárságok visszavonását is szabályozza. Az egyszerűsített honosítás keretében elnyert állampolgárság tekintetében talán az ukrajnai visszaélések a legismertebbek. Kelet-Ukrajnában háborús cselekmények folynak, a lakosság egy része menekül, máshol próbál letelepedni. Ebben a régióban súlyosbítja a helyzetet, hogy az ukrán útlevél továbbra is vízumköteles a schengeni övezetben. Mind emiatt kialakult egy réteg, amely pénzt tud áldozni arra, hogy ha sem a schengeni vízum, sem a magyar állampolgárság feltételeit nem teljesíti, akkor más módon szerezze meg a vízumot vagy az állampolgárságot. Ezért a legtöbb visszaélés, valamint állampolgárság-visszavonás Ukrajnához köthető. Szerb állampolgárságú kérelmezők esetében is történtek visszavonások. Az előző években ez elsősorban a nyelvtudás hiányára volt visszavezethető. Ami a nyelvtudás megkövetelését illeti, értesüléseim szerint e tekintetben a főkonzulátusnak rossz híre van az igénylők körében, hiszen szigorúak vagyunk. A jövőben is arra törekszünk, hogy megőrizzük ezen rossz hírünket. Arról se feledkezzünk meg, hogy az egyszerűsített honosítási eljárásban a közrend és a közbiztonság is feltétel, amely alapján a magyar szervek az igénylő büntetőjogi hátterét is vizsgálják. Néhány esetben előfordult, hogy bűncselekmény elkövetése miatt elítélt kérelmezők ezt nem tüntették fel az adatlapon, vagyis megpróbálták megtéveszteni a magyarországi ügyintézést. Ez automatikusan elutasításhoz vezetett. Ha esetleg egy későbbi ellenőrzés során derül ki mindez, akkor a megítélt állampolgárságot visszavonják.

Hogyan lehet utólag „lefülelni” például azokat, akiknek hiányos a nyelvtudása?

– Több körülményt kell együttesen vizsgálni. Immár az egyszerűsített honosítási eljárás folyamatának a hatodik évébe léptünk. Az első állampolgársági eskütételeket 2011. március 15-én tartottuk meg a főkonzulátuson. A magyar nyelvtudást vizsgáljuk az állampolgársági kérelmek átadásakor, az állampolgársági eskütétel, majd az útlevéligénylés alkalmával, valamint a későbbi ügyintézés – akár Magyarországon, akár nyugat-európai magyar külképviseleten – során.

A határátkelőhelyeken az útlevélkezelés alkalmával szintén vizsgálat tárgya lehet a nyelvtudás?

– A határátkelőhelyeken az útlevél ellenőrzés alkalmával, vagyis az útlevelekből nem derül ki az állampolgárság szerzésének jogcíme. Számos olyan példa van, hogy távolabbi országokban, földrészeken köttetett vegyes házasságból született gyermek a magyar állampolgár szülőtől automatikusan elnyeri a magyar állampolgárságot, ám az idegen környezetben, ahol él, nem tanulja meg a magyar nyelvet. Ez a személy ennek ellenére is magyar állampolgár, és nem kérhető számon tőle a nyelvtudás. Természetesen a Szerbia és Magyarország közötti határátkelőhelyeken alapvetően nem ilyen hátterű személyek fognak belépésre jelentkezni magyar útlevéllel, hanem az egyszerűsített honosítási eljárás keretében magyar állampolgárságot szerzők. Esetükben valószínűsíthető, hogy szükséges a magyar nyelvtudás, így az ügyintézők természetesen erre is rákérdezhetnek.

A most induló 50 milliárd forintos gazdaságfejlesztési program lebonyolításában, megvalósításában Magyarország szerbiai külképviseletei természetszerűen nem vesznek részt, ám hozzá tud-e mégis valamilyen módon járulni a főkonzulátus ahhoz, hogy a program minél eredményesebb legyen?

Valóban, főkonzulátusunk ennek a programnak nem közvetlen résztvevő eleme. A magyar kormány határozata szerint a program a Vajdaságban létrehozott alapítványon, a Prosperitati Alapítványon keresztül működik. Mint minden egyes új ügynél, a főkonzulátus, minden lehetőséget felhasználva, ezúttal is tájékoztatást szeretne nyújtani azért, hogy a pályázók megismerhessék a feltételeket, és a rendelkezésre álló időtartam alatt ennek birtokában pályázni tudjanak, illetve sikeresen pályázzanak, hogy a támogatási összegeknek köszönhetően fejlesszék gazdaságukat, és továbblépjenek egy magasabb szintre. Ezért ennek érdekében lakossági fórumokon veszünk részt, valamint részt veszünk a nyolc Prosperitati Alapítvány irodájának a megnyitóján. Az első irodát Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára nyitotta meg Szabadkán. Ezt követően négy másik iroda megnyitására került sor, jövő héten pedig a három hátralevő iroda nyílik meg. Mindenképpen részt veszünk az előttünk álló megnyitókon is, hiszen a lakossági fórumokon kérdések is elhangzanak. Szeretnénk továbbítani az üzenetet, hogy a magyar kormánynak ez a vállalása is teljesült, február 1-től megnyílt a lehetőség a pályázatok benyújtására. Emellett tájékoztatni szeretnénk a pályázás feltételeiről és körülményeiről. Másrészről pedig az ilyen jellegű rendezvényeken irányunkba is fontosnak számító visszajelzések érkeznek, hiszen az elhangzó kérdésekből és felvetésekből leszűrhetjük a tapasztalatokat. Ilyen átfogó jellegű, határon túli, külföldre irányuló, nagy összegű adományozási-támogatási csomag még soha nem létezett. Ezért természetes, hogy gyűjtenünk kell a tapasztalatokat. A szakértők ezek alapján és az érdeklődések, illetve a feltételek függvényében fogják kiírni az ezt követő pályázati köröket, hiszen most csak egy két hónapos pályázati szakasz nyílt meg, de magának az egész programnak a lefolyása három év. Újra és újra pályázati köröket fognak kiírni.