Menekülteket küldött egy bajor politikus Angela Merkelnek. Az akcióval a – szerinte túlságosan engedékeny – kormányzati bevándorlási politika ellen tiltakozott. A kancellári hivatal elé a múlt héten érkezett meg a szíriaiakból álló kis csoport, amelyet az utcán menekült- és Merkel-ellenes tüntetők fogadtak. A berlini címre azonban nemcsak menekültek érkeznek, naponta sorjáznak a bírálatok is. A kritikaáradatot elsősorban Merkel menekültpolitikája váltotta ki.
A német nők százai ellen szilveszter éjszakáján szervezetten és csoportosan elkövetett szexuális zaklatások, támadások, bántalmazások és rablások óta országszerte megváltozott (megromlott) a közhangulat. A több város közterein falkákba verődött, és az ünneplők között elvegyülve garázdálkodó fiatal férfiak egy része ugyanis csak nemrég letelepedett menekült vagy migráns, másik részük pedig korábban bevándorolt idegen, meg még ki tudja, kicsoda. Talán egyszer kiderül, hiszen a nyomozás gőzerővel folyik.
Persze az sem kizárt, hogy egy jól megtervezett provokációról van szó, amelynek célja a feszültségkeltés és Németország, egyszersmind Merkel (uniós) pozíciójának gyengítése. Az elégedetlenség a németek körében mindenestre hatalmas. A lakosság többsége úgy véli, az ország nem tud megbirkózni a menekültáradattal, s ideje lenne véget vetni a beáramlásnak, a tavaly érkezett 1,1 millió menekült és „jöttment” nagy részét pedig visszaküldeni.
Ez nincs napirenden, de a kormány már lépett. A jórészt ittas, illetve bedrogozott – többnyire „észak-afrikai származású és arab kinézetű” – bevándorlók csoportjai által több száz nő ellen szilveszterkor elkövetett támadások miatt javasolták a büntetések sürgős szigorítását. Ezek lényege: azonnal kiutasítják az országból a bűncselekmény miatt jogerős szabadságvesztésre ítélt külföldieket. A bíróság által megbélyegzett idegenektől pedig megvonják a menekültstátust. A törvénysértő menedékkérőket ugyanakkor megfosztják attól a lehetőségtől, hogy menekültté nyilvánítsák őket.
A szélsőségesek keveslik az intézkedéseket; követelik a bevándorlók tömeges kiutasítását. A lakosság jó része, sőt sok politikus, további szigorításokra számít.
Merkel pártjában, a CDU-ban is zúgolódik a belső ellenzék. Még hangosabb a bajor pártszövetségese (CSU). A kormánykoalícióban szintén viták és feszültségek vannak.
Emiatt a kancellár népszerűsége és támogatottsága, illetve menekültpolitikájának elfogadottsága (jelentősen) csökkent. Különösen az utóbbi három hétben. A németek többsége elégedetlen, és elutasítja a kormány(fő) migrációval kapcsolatos tevékenységét. Mindazonáltal országos szinten Merkel továbbra is a harmadik legnépszerűbb politikus.
Tavaly tavasszal honfitársai csaknem 75 százaléka volt elégedett a munkájával, jelenleg viszont alig 58 százalék. A nagyobbik baj mégis az, hogy már ekkora azok tábora is, akik szerint Németország nem tud mit kezdeni a rengeteg migránssal.
A közvélemény-kutatásokban megkérdezettek mintegy háromnegyede állítja, hogy a kormány előtt álló legfontosabb feladat 2016-ban a migráns- és menekültügy kezelése.
Addig is, amíg e téren nem érzékelnek számukra kedvező változást, az államban már kevésbé bízó emberek egy-egy csoportja igyekszik saját kezébe venni az „ügyintézést”. Tavaly már látványos akciókkal demonstrálták elszántságukat. A következmény: majdnem ötszáz, főként szélsőjobboldaliak által végrehajtott támadás menekültek ellen. Ez kétszerese az előző évi incidenseknek.
Kölnben, ahol szilveszterkor a legtöbb nőt érte inzultus, helyi legények nemrég önvédelmi csoportot alakítottak. Céljuk a gyanús alakok megrendszabályozása.
A radikális és szélsőséges pártok közben naponta ostorozzák a kormányt; követeléseiket egyre többen támogatják.
A kiélezett helyzetben az euroszkeptikus és bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) – 11,5 százalékos támogatottsággal – immár a harmadik legerősebb politikai erővé nőtte ki magát. Az idegen- és muszlimgyűlölő Pegida mozgalommal kacérkodó parlamenten kívüli, nemzeti konzervatív párt számára minden föltétel adott ahhoz, hogy jól szerepeljen az idei tartományi választásokon. A voksolások eredményei befolyásolhatják a jövő ősszel esedékes szövetségi (országos) parlamenti választást is.
Ilyen helyzetben nem túlzás azt állítani, hogy Merkel eddigi legnagyobb kihívása előtt áll. Az elmúlt hónapokban európai befolyása is gyengült.
Alapvető dilemmája alighanem az, hogy hány menedékkérőt fogadjanak, s meddig folytatható a kormány menekültpolitikája. A CDU-ban és a koalícióban is többen várnák el tőle, hogy változtasson eddigi magatartásán.
Bár az idő sürget, s a vállán óriási a teher, úgy tűnik, egyelőre nem készül gyökeres átalakításokra. Csak arra hajlandó, hogy jelentősen csökkentse az érkező menekültek számát.
Továbbra is azt vallja: a válság európai ügy, megoldása ezért közös és egységes uniós politikával érhető el. Sok (kárörvendő és az összefogást elutasító) uniós tagország azonban már cserbenhagyta. Mások csak távolságtartóak vele szemben.
Berlin évtizedek óta nem volt ennyire magányos az utóbbi idők széthúzása és a folyamatos marakodás miatt legyengült EU-ban. Most igazán jól jönne neki a segítség és a szolidaritás, amelyet Merkel oly gyakran emleget. Úgy tűnik azonban, hogy egyelőre inkább csak a migráns- és EU-ellenes szólamokat ismételgető nemzetállamok kórusának üzengetéseire számíthat.
