A városközpontban 1820-ban hozták létre a zöldpiacot, egy évszázaddal később oszlopok közt kifeszített vaslánccal kerítették be, így ma is, aki oda indul vásárolni, annyit mond csak: „megyek a Láncokba”. Időközben több átépítésen, fölújításon is átesett a piactér, ami továbbra is a város jellegzetes közösségi térségének, és idegenforgalmi látványosságnak számít, a kofáknál még olykor feltűnő vesszőkosaraival, a tejesasszonyok túrósdézsáival, a vásárlók nyüzsgésével. Persze itt is megjelentek a viszonteladók, meg a magyarországi árut kínálók, akiket a közelmúltban még egyszerre több felügyelőség kergetett. A piacok kategorizálásáról és a piaci rendről szóló új városi határozatok összehangolták a vonatkozó törvényekkel a piacok működését, ennek nyomán megszűnt az árusokra nehezedő nyomás. A Láncokban és az újszelencsei piacon az azokat működtető Prostor kommunális közvállalat szerint már kizárólag bejegyzett őstermelők, illetve kereskedelmi engedéllyel rendelkező vállalatok forgalmazhatnak árut, és az ottani portékát immár regisztrált személyek kínálják. A kereskedelmi cikknek minősülő termékek számára külön területet különítettek el, a piacozóknak nem kell félniük a felügyelőségek rajtaütésétől és a hatalmas bírságoktól, hiszen minden a törvény jegyében zajlik.
A zombori piac a Láncokban, majdhogynem üresen (Fotó: Fekete J. József)
Közvetlenül újesztendő előtt az Idea kereskedelmi lánc önkiszolgálót nyitott a Láncokra támaszkodó egykori Beograd Áruház piac felé eső szárnyában, ami fölfordulást okozott a piaci rendben az áruszállítás és a keletkező szemét miatt. A problémát gyorsan áthidalták, az árut a piac nyitva tartási ideje után viszik a raktárakba, a fölhalmozott szemetet pedig a Prostor és az Idea munkásai megállapodás nyomán közösen takarítják el.
A vásártéren is van egy piac, a helyiek számára ócskapiac, de voltaképpen nem igazi bolhapiac, pénteket és vasárnapot kivéve, hanem bódés árusítás, a készruháktól, edényektől, gépalkatrészektől kezdve a horgászfölszerelésig, villamossági berendezésekig minden megtalálható ott. Igaz, lényegében méltatlan körülmények közt. Ez a piac ideiglenes megoldásként jött létre évtizedekkel korábban, de tartósnak minősült, mint általában sok minden mifelénk. A Prostor igazgatója, Goran Nonković sajtónyilatkozatában úgy tartja, az eddigi apróbb beruházások ezen a területen nem sokat javítottak a piacon, átfogó intézkedésekre lenne szükség. Egyébiránt a közvállalat szeretné visszaállítani a jószágvásár és a havi vásár hagyományát a városban, hiszen az nem csupán kereskedelmi, hanem közösségi, városi és kulturális jelentőséggel bírt Zombor számára.
A város vonzáskörébe tartozó falvakban zömében elsorvadt a piacozás, van, ahol meg is szűnt. A Prostor kommunális közvállalat ezt a folyamatot szeretné meggátolni, mert úgy tartja, a falusi településeknek is szükségük van a piac intézményére.
