2024. április 26., péntek

Tömeges munkabeszüntetés jöhet Görögországban

Csaknem kétmillió ember léphet sztrájkba február 4-én Görögországban, tiltakozva a kormány reformtervei és a romló szociális ellátórendszer miatt, miután az állami és magánszektor két legnagyobb szakszervezeti tömörülése tegnap megállapodást kötött a közös fellépésről Athénban.

Az érdekvédelmi szervezetek azzal vádolják a kormányt, hogy költségvetési kérdésként próbálják beállítani a szociális problémákat, egymás ellen hangolva az aktív korúakat és a nyugdíjasokat. A 24 órás munkabeszüntetéssel a nyugdíjcsökkentést és a nyugdíjkorhatár emelését, valamint a tb-járulék növelését próbálják megakadályozni, nyomást gyakorolva a törvényhozókra. A megmozdulás próbára teheti a tavaly januárban hatalomra került radikális baloldali Sziriza vezetésével működő kormánykoalíciót, amelynek csupán minimális többsége van a 300 fős athéni törvényhozásban. A képviselők várhatóan február elején szavaznak majd a nyugdíjreformról. A két szakszervezeti szövetség ugyancsak felszólította tagjait, hogy vegyenek részt a ma tartandó tömegtüntetésen, amely során a résztvevők a parlament épületéhez vonulnak.

A fokozódó belpolitikai feszültség ellenére a görög kormány belegyezett, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is részt vegyen az új gazdasági mentőcsomag kidolgozásában. Az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsát, az eurócsoportot elnöklő holland tárcavezető, Jeroen Dijsselbloem csütörtök este hozta nyilvánosságra Athén döntését az IMF bevonásáról. Evklídisz Cakalotosz görög pénzügyminiszter egy hete kezdett hatnapos európai körútba, amely során olasz, portugál, francia, finn, holland és német kollégájával találkozott, és vitatta meg a segélycsomag részleteit, illetve igyekezett meg­győz­ni őket a görög adósság csökkentésével kapcsolatos tárgyalások elkezdéséről. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök még tavaly decemberben is arról beszélt, hogy nincs szükség a valutaalapra, Görögország az euróövezet országainak segítségével képes lesz úrrá lenni a válságon. A legnagyobb euróövezeti gazdaság, Németország viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az IMF is csatlakozzon a hitelezőkhöz, biztosítva ezzel a görög reformok végrehajtását.

Az IMF ugyanis a korábbi két segélycsomag keretében kemény kézzel hajtatott végre olyan szigorú reformokat, amelyeket Görögország euróövezeti partnereinek különféle okok miatt kényelmetlen lett volna megkövetelniük. Görögország tavaly nyáron állapodott meg a harmadik segélycsomagról az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, az Európai Stabilitási Mechanizmus és az IMF képviselőivel.