Hősállamok és tranzitországok – nem lesz kataklizma

Szerbia lojális partnerként követni fogja az Európai Unió migránspolitikáját, és eleget fog tenni az elvárásoknak, ehhez azonban arra lenne szükség, hogy az EU végre elfogadjon egy egységes migránspolitikát, amihez alkalmazkodni lehet – szögezte le Aleksandar Vučić kormányfő a Hrisztosz Sztilianidesszel, az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztosával folytatott megbeszélései kapcsán. Arra kérte az európai tisztségviselőket, hogy mielőbb definiálják ezt az egységes politikát, rendkívül rossz lenne ugyanis, ha minden állam egyoldalú intézkedésekkel kezelné a helyzetet. A kormányfő elégedettségének adott hangot amiatt, hogy a szerbiai emberek észre sem veszik ma, hogy a migránsválság továbbra is tart, utalva ezzel az állami szervek hatékony, kielégítő munkavégzésére. Közölte, hogy csütörtökön 2877 migráns haladt át Szerbián, átlagosan két és félezer ember szokott jönni naponta. Kifejtette, hogy az EU-nak közölnie kell, ha valamelyik népcsoportot nem kívánja fogadni, Szerbiának ugyanis ebben az esetben időben kell lépnie. Köszönetet mondott vendégének azért a támogatásért, amelyet az unió nyújtott hazánknak a menekült- és migránsválság kezdete óta, s örömmel nyugtázta, hogy Belgrádban nyit az EU egy humanitárius kérdésekkel foglalkozó irodát, fontosnak nevezve azt. Megígérte, hogy az ország eleget fog tenni az EU minden utasításának, s mindeközben továbbra is teljesen tiszteletben fogja tartani a migránsok jogait, szem előtt fogja tartani az emberi jogokat.

ELMÉLETGYÁRTÁSBAN JÓK VAGYUNK

Újságírói kérdésre felelve, melyben a németországi zaklatásokhoz hasonló hazai esetek lehetőségéről faggatták, Vučić elmondta: nem tud hinni a kataklizmát megjelenítő forgatókönyvekben, a migránsok célországai „hősállamoknak” számítanak, miközben hazánk csupán egy átutazási hely.

– Hollandia, Németország, Svédország és más célországok a hősállamok. Ezeknek az országoknak kell elvégezniük a munka legnehezebb részét. Mi csupán az átutazási útvonal része vagyunk, ennek ellenére valamiért nagyon szeretünk kataklizmikus elméleteket gyártani. A félmillió, egymillió Szerbiába igyekvő bevándorlóról szóló különféle történeteknek semmi valóságalapjuk sincsen, azért, mert nem létezik az az óhaj, hogy Szerbiában maradjanak – fogalmazott válaszában a miniszterelnök.

A felelősségteljes hozzáállásban és közös migránspolitikában látja a megoldást, noha nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy hirtelen változások álljanak be, mert nem lehet garantálni, mennyire lesz sikeres az EU és Törökország közötti megállapodás.

„NEM VAGYOK NAIV, VANNAK EREDMÉNYEK”

Csodálni kell azt a munkát, amelyet Szerbia végez a menekültválság óta, értékelte Sztilianidesz, aki az EU kulcsfontosságú partnerének nevezte országunkat. Szerinte ezt bizonyítják a csatlakozási tárgyalások első fejezeteinek megnyitásai is, de a globális migránsválságban végzett munka eredményei is. Kilátásba helyezett további anyagi támogatásokat, melyek megkönnyíthetik hazánk munkáját a válság idejében. A biztos szerint dicséret illeti az állami szerveket, a civil szférát, a határőrséget is, mindannyian egyesültek egy közös cél érdekében: segíteni azokon, akik a konfliktus elől szöknek. Azt mondta, hogy az unió szorosan együttműködik Törökországgal, Jordániával, Libanonnal és Líbiával is, annak érdekében, hogy a helyszínen érjenek el eredményeket, a konfliktus közvetlen közelében. Úgy fogalmazott: nem számít naiv embernek, de ma már láthatók apró pozitív eredmények és fontos, hogy létezik a válságkezelésre vonatkozó általános politikai akarat.

A VISSZAFOGADÁSI EGYEZMÉNY NEM VONATKOZIK A MIGRÁNSOKRA

Az adaševci ideiglenes befogadó központban látogatott el Aleksandar Vulin foglalkoztatásügyi és szociális kérdésekkel megbízott miniszter Hrisztosz Sztilianidesz társaságában, a helyszínen egy kibővített játszósarkot is megnyitottak az ott tartózkodó gyerekek számára. Az európai tisztségviselő elmondta, hogy az unió az eddigiekben húszmillió eurót fordított a Nyugat-Balkán megsegítésére a menekültkérdés kezelésében. Amit Szerbiában lát, bizonyítja, hogyan kell megfelelőképpen elkölteni az uniós forrásokat, tette hozzá. Vulin köszönetet mondott a látogatásért, hangsúlyozva, hogy a ciprusi politikus az első, aki felismerte, létezik egy nyugat-balkáni útvonal, melyen Szerbia is ott van, s segítségre is szorul. Közölte, hogy Szerbián eddig több mint 600 ezer menekült és migráns haladt keresztül, s nem volt okuk panaszra az ellátás és segítségnyújtás terén. A miniszter kifejtette, hogy a visszafogadási egyezmény nem vonatkozik a migránsokra, azokat tehát nem fogják Szerbiába visszaküldeni. Mint mondta, hazánk nem aláírója a Dublini Egyezménynek, s nem tagja az Európai Uniónak sem. A visszafogadási megállapodás azokat a szerb állampolgárokat érinti, akik indokolatlanul kísérelnek meg menedékjogot kérni az EU országaiban, magyarázta. Közölte, hogy Szerbia tiszteletben tartja a nemzetközi előírásokat, s származási országtól függetlenül bárkinek jogában áll menedékjogot kérni.

SZIGORÚBBAN ELLENŐRZIK A HAZÁNKBA ÉRKEZŐKET

Nebojša Stefanović belügyminiszter arról beszélt pénteken, hogy Szerbia az eddiginél szigorúbban fogja ellenőrizni a területére érkező migránsokat, keresi továbbá a megoldást arra is, hogy a polgárok ne érezzék meg, ha a migránsok száma eléri a napi kilencezret. Emlékeztetett, hogy a hazánkba érkezőket regisztrálják, ami megkönnyíti az útvonalon szereplő további átutazási országok helyzetét. A szigorított ellenőrzésekre az esetleges bűncselekmények megelőzése miatt van szükség, indokolta meg a döntést.