2024. április 26., péntek

A területek konvertálását végre kell hajtani

A kataszteri adatok szerint 25 000 parcella állami mezőgazdasági földterület lenne bérbe adható – A parcellák egy része már régen építési terület, azt a kataszter viszont a mai napig mezőgaz

Az idén jár le azoknak a szerződése, akik Szabadka területén állami földet bérelnek. Ahhoz, hogy a bérbeadást újra le lehessen bonyolítani, az állami kataszter újraküldte az illetékes minisztériumnak a bérbe adható mezőgazdasági földterületekről szóló jegyzéket.

Ebben 25 000 parcella szerepel, a többi között kis falusi házak kertjei, temetők, stadionok. Minderre azért kerülhetett sor, mert Szabadkán sok helyen nem konvertálták át a valamikori mezőgazdasági telkeket építési telekké, olyannyira, hogy például az autótat és a városháza környékét is mezőgazdasági telekként jegyzi a kataszter.

Ahhoz, hogy a bérbeadást lebonyolíthassa a város, mindezt rendezni kell. A félreértés egyik okozója az állam 1991-ben tett lépése, amikor elvett s állami földdé nyilvánított magántelkeket, kerteket, gyümölcsösöket, s a visszaadáskor azokat nem íratta vissza eredeti tulajdonosaikra. A másik ok pedig, hogy sem az önkormányzat, sem az illetékes állami szervek nem végezték el minden alkalommal maradéktalanul a papírmunkát: így történhetett meg, hogy az évek óta létező autóutat még mindig mezőgazdasági területként jegyzik.

Maglai Jenő, Szabadka polgármestere lapunknak azt mondta, el kell végezni a munkát március 15-ig, hogy elkészülhessen a mezőgazdasági program, amely alapján majd újra lebonyolíthatják az állami földek bérbeadását.

– Óriási munka vár ránk, hogy március 15-ig elkészüljön a mezőgazdasági program, és az alapján nyilvánvalóvá váljon ezeknek a földterületeknek a mennyisége. Gondok vannak, hiszen az állami tulajdonban lévő földterületek esetében nem pontosították, hogy melyek azok a területek, amelyeket már építési telekként használnak, és melyek azok, amelyek mezőgazdasági területek jelenleg is. Ebből a 25 000 parcellából, amelyet most a minisztérium a várostól követel, nagy része olyan, amelyeket magánszemélyek nem konvertáltak magántulajdonná. Ezek elsősorban a kültéri településeken lévő udvarok és kertek, amelyeket a mai napig szántókként, gyümölcsösökként, mezőgazdasági állami földterületekként vezetnek, miközben ezeket mind kiépített, illetve nem kiépített, de építési és magántulajdonban lévő telekként kellene vezetni, mert valójában azok – magyarázta Maglai Jenő.

Az önkormányzat a következő hét végétől a helyi közösségeken keresztül, a titkárok segítségét kérve, felhívja a polgárok figyelmét, és felkéri őket, hogy adják át a kérvényeiket a konvertálásra vonatkozóan. Hiszen ezek az ingatlanok, amelyek valójában az ő ingatlanjaik, csak pillanatnyilag a földhivatalban állami tulajdonként vezetik őket, vissza kell hogy kerüljenek az ő tulajdonukba, a kataszterben is.

– Nagyon sajnálom, hogy 1991-ben az állam elvette a magánszemélyektől a telkeiket, kertjeiket, és akkor, amikor ezeket visszaadta, ahelyett hogy hivatalból járt volna el, és visszaíratta volna, olyan feltételeket teremtett, hogy az embereknek csaknem 9000 dinárba került a saját tulajdonuk visszaíratása. Ezért nagyon sokan nem voltak hajlandóak visszaíratni.

Most 300 dináros illetékért ezt meg lehet tenni. Amennyiben ehhez még segítséget is kapnak a kérvény kitöltésekor, akkor remélem, hogy sokan úgy döntenek, hogy ennek a végére járnak.

Egy csomó olyan állami területet vezetnek mezőgazdasági területként, amelyek már régen nem azok, mint például az autóút. A mai napig szántókként vezetik őket. Azoknak az állami hivataloknak kellett volna ezt konvertálni, amelyek ezeket a beruházásokat végrehajtották, de valamiért ezt mégsem tették meg. Így a kataszter ezeket is mezőgazdasági területnek számította. Ezeket természetesen nem lehet bérbe adni, már építési telkekként hasznosították őket. Vannak olyan parcellák, amelyek beépített területeken vannak, ilyenek például a temetők, stadionok. Építési területként vannak vezetve, de a kultúrájaként mezőgazdasági kultúra van jegyezve. Sajnos ezeket a parcellákat mind leküldte bérbe adhatóként a kataszter a minisztériumnak, s most az az óriási munka vár ránk, hogy ezeket mind kivegyük abból a masszából, amely kiadható. Mindannyian tudjuk, hogy kicsivel több mint 16 900 hektár mezőgazdasági terület van Szabadkán, ami kiadható, abból 12-13 ezret adunk ki, a fennmaradó pár ezret vagy per miatt nem tudjuk kiadni, vagy van kb. 2000 hektárnyi terület, amely olyan silány mezőgazdasági föld, amelyre egyszerűen nincs érdeklődő – magyarázta Maglai Jenő polgármester.

Szabadka város 2014-ben az állami földek bérbeadásából 160, 2015-ben 180 millió dinár bevételt valósított meg, csaknem kétszer annyit, mint 2013-ban.