A közül a 17 állami vállalat közül, melyeknek a magánosítását a kormány eddig külön csomagban kezelte, még mindösze 10-nek további sorsa maradt megoldatlan, de ezek többségére is pontot tesz az állam január folyamán – jelentette ki tegnap Željko Sertić gazdasági miniszter, és hozzátette: – Május 31-e után egyetlen vállalat sem élvezhet tovább állami védelmet a hitelezőkkel szemben.
– Minden egyes vállalatra vonatkozólag külön terve van a kormánynak, egyesek sorsát mát január folyamán rendezi, a többiekkel szemben pedig a legjobb jogi megoldást alkalmazzák, hogy a jövőben is folytathasság tevékenyésgüket, ha ennek megvan a gazdasági alapja – mondta a miniszter.
Azzal is számolni kell – tette hozzá –, hogy fájdalmas döntések is lesznek. Az egyik legnagyobb problémaként a Bori rézbánya és a Resavica szénbánya esetét emelte ki, akárcsak a Galenika gyógyszergyárét, amelynek a sorsát stratégiai partner keresésével oldanák meg.
Az energetikaügyi minisztérium munkatársai már javában dolgoznak a Resavica szénbánya átszervezésén. Egy olyan modell kidolgozása van folyamatban, amely az alkalmazottak minél nagyobb számának megtartását szolgálná, mert tevékenysége országos viszonylatban is jelentős.
A Bori rézbánya ügyvitelét már huzamosabb ideje a magas termelési költségek, a nem eléggé hatékony cégvezetés jellemzi, de az eddigi nehézségeket tetézi az is, hogy világviszonylatban nagyot esett a réz piaci ára.
– Tehát a Bori rézbánya esetében kettős harcot folytatunk, a vállalat berkeiben és a piacon való fennamaradás céljából is egyaránt. A munkafolyamatok és a költségek átszervezésével azt szeretnénk elérni, hogy minél kisebbek legyenek a veszteségek – mondta Sertić.
A többi állami vállalat sorsának intézése remélhetőleg könnyebb lesz. Ide sorolhatók a priboji autógyár, a vranjei Jumko készruhagyár, a kruševaci Trajal gumigyár, a belgrádi Politika kiadóvállalat, a belgrádi Ikarbus autóbusz-szerelő gyár, valamint a jagodinai kábelgyár.
Noha a válallatok többsége stratatégiailag fontos az állam számára, mégis túl sok ezekben a foglalkoztatott. A bori bánya, amely az ország legnagyobb arany-, ezüst és rézbányája, 4500 személyt foglalkoztat. A Resavica, amely kilenc szénlelőhelyet fog egybe, és még legalább egymilliárd tonna szénkészlettel rendelkezik, 3845 személyt alkalmaz. A Galenika, amely a hazai gyógyszerpiacon tízszázalékos részesedéssel bír, 1500-nál is több munkást folglalkoztat.
A miniszter megerősítette, az állam május 31-e után már nem engedheti meg magának, hogy egyetlenegy vállalata is állami védelmet élvezzen a hitelezőkkel szemben, de ez nem jelenti azt, hogy megszűnnek a támogatások.
– Állami támogatásokat a fejlett nyugati országok is nyújtanak, elsősorban a a vasútforgalom és más specifikus ágazatok segítése céljából – tette hozzá.
Arra a megjegyzésre, hogy a privatizációs törvényt még 2014 ben elfogadták, és azt ígérték, napjainkra véget ér a folyamat, Sertić miniszter azt válaszolta, nem a jogi formákkal, és nem a gyakorlati megvalósítással lett volna baj, hanem azzal, hogy a Privatizációs Ügynökség adatai szerint mintegy 92.000 személy maradt volna munkahely nélkül.
