Decemberben írtunk arról, hogy milyen összetett helyzetbe kerültek három nemrégiben megépített társasház lakói. A Sugárúton lévő Frangepán utca 1/a és 1/b, valamint a Jakab és Komor tér 35. szám alatt lévő épületekről van szó, amelyeket az a Panongrad épített, amelynek tulajdonosa, Zoran Francišković 2009-ben elkövetett öngyilkossági kísérlete, majd halála után néhány hónappal csődbe jutott
Fotó: Molnár Edvárd
. A két Frangepán utcai épületre a kivitelező a Kereskedelmi Banktól (Komercijalna Banka), a Jakab és Komor téri objektumra pedig a Crédit Agricole Banktól vett fel hitelt, amelyek esetében jelzálogként a három építési területet jegyeztette be. A probléma ezzel az volt, hogy a három társasházban lévő mintegy 100 lakás többségét addigra a Panongrad már értékesítette és a lakók be lettek jegyezve tulajdonosként még a hitelügylet lebonyolítása előtt. A két bank azonban, a jelzálogra hivatkozva, a lakóktól követeli a visszamaradt hitelügylet rendezését. Emiatt pár hete a Jakab és Komor tér 35. szám alatti épület lakói a Crédit Agricole Bank épülete előtt tiltakoztak, ugyanis a pénzintézet négyzetméterenként először 200 majd 100 eurót szándékozott velük megfizettetni, ellenkező esetben végrehajtással fenyegetőznek.
A Panongrad 2009 végén ment csődbe, az elhunyt tulajdonos pedig hatalmas pénzügyi káoszt hagyott maga után, amit mi se bizonyít jobban, mint hogy hat évvel a csődeljárás megindítása után még mindig számos rendezetlen ügy lóg a levegőben.
A Frangepán utcai épület egyik lakója, aki egyben jogász is és az ügyet érintettsége okán a kezdetektől követi, elmondta, számos szabálytalanság tapasztalható ebben az ügyben. Mint magyarázza, nehezen érthető, hogyan kerültek a bankok ilyen helyzetbe. Így például a Panongrad egy jelentős összeget fizetett azért, hogy ügyvitelét figyelemmel kísérjék és mivel a lakások jelentős része ebben az időszakban már elkelt, az ezzel megbízott szakembereknek látniuk kellett, hogy legalább 50 ezer eurós pénzmozgások vannak a vállalat számláján egy-egy lakás eladása után. Ráadásul, ahogyan meséli, egyik bank a csődeljárás megindítása előtt egy hónappal is jóváhagyott egy hitelt.
A két Frangepán utcai lakóépületről elmondta, ezek esetében a lakók már a zálogjog érvényesítése előtt kifizették a lakásokat és a szerződések is hitelesítve lettek. Sőt, a szerződésben benne foglaltatik, hogy a lakások mindennemű teher nélküliek. Ez hamis állítás volt és ezért senkit se vontak felelősségre.
A bank a hitelügylet jóváhagyása előtt felfogadott egy szakértőt, akinek a feladata az ingatlan értékének a felmérése volt. A hitelt építési területre hagyták jóvá, noha addigra már elkeltek a lakások. Az érintett lakók szerint furcsa az is, hogy a szakértő nem tudott erről, noha a Panongrad hirdette a lakásokat már az építkezés során.
– Amikor a zálogjog bekerült a telekkönyvbe, ott állt az is, hogy a szakértő megállapította, mennyi lakás és üzlethelyiség van az épületben. Ezt nem írták be, csak azt, hogy építési terület. Ezzel szemben a dokumentációban már benne volt. Ekkor az építkezés már abban a stádiumban volt, hogy lehetett tudni, pontosan mekkora lakások és üzlethelyiségek épülnek. A törvény ugyanis előírta, hogy épülőfélben lévő objektumra is lehet hitelt felvenni, amennyiben pedig több lakásból álló épületről van szó, meg kell állapítani, hogy melyik egységeket terheled le. Ebben az esetben pedig az történt, hogy a hitelt építési területre vette fel a kivitelező, de az összes lakásra rátették a zálogjogot – magyarázza.
A Panongrad elleni csődeljárás 2009-ben vette kezdetét. A bank ügyvédei azzal érvelnek, hogy azért érvényesíthető a lakókon a zálogjog, mert a tulajdonjog csak akkor válik jogerőssé, ha be van írva a kataszterbe. Itt azonban hitelszerződésről van szó, a zálogról szóló törvény szerint pedig a lakásokat megvásárlók tulajdonosként szerepelnek, tehát az ő beleegyezésük nélkül a zálogjog nem kerülhetett volna a lakásokra.
A Frangepán utcai épületek esetében, ahol a hitelező a Kereskedelmi Bank, jelenleg szüneteltetik a bírósági eljárást, amelyet a bank indított azért, hogy érvényesíthesse zálogjogát. Ebben az ügyben most azt állapítják meg először, hogy maradt-e eladatlan lakás, parkolóhely, amit pénzzé lehet tenni. A Jakab és Komor téri épület esetében a hitelező a Crédit Agricole Bank. Ebben az épületben már nem maradt eladatlan lakás, itt igyekszik a bank a lakókkal megfizettetni a Panongrad hiteltartozását.
A három épület lakosai egy évek óta húzódó csődeljárás kellős közepében vannak, a történetnek nyilvánvalóan folytatása következik majd.
