2024. április 26., péntek

Beszélgetéssel kezdődjön a szerbóra!

A szerbórák effektívebbé tétele érdekében januárban továbbképzésen vesznek részt a tanárok, majd kísérleti jelleggel új módszereket is alkalmaznak a tanórákon
(Ótos András felvétele)

(Ótos András felvétele)

A szerb nyelv oktatása akkor lehet effektív, ha a szerb nyelvet mint idegennyelvet tanulják a diákok. Ezt a célt szolgálja a Magyar Nemzeti Tanács által szervezett szerdai kerekasztal-beszélgetés is, amelyen részt vettek a magyarkanizsai Jovan Jovanovic Zmaj, az oromhegyesi Arany János, a horgosi Kárász Karolina, az adai Cseh Károly és a zentai Stevan Sremac iskola igazgatói, képviselői, valamint gyakorló pedagógusok és egy nyelviskola képviselői, amely nyelviskola a szerbet mint idegen nyelvet oktatja.

Ezen nyelviskola módszerét igyekeznek majd alkalmazni az órákon, s hogy mindez hogyan is történjen, ahhoz egyrészt segédanyagokat kapnak a tanárok, másrészt január 16-án Magyarkanizsán tartanak egy továbbképzést azon tanároknak, akik a szerbet mint környezetnyelvet tanítják. Ennek részleteit beszélték meg az említett tanácskozáson. Mint azt Jerasz Anikótól, a Végrehajtó Bizottság elnökétől megtudtuk, a program a januári műhelymunka után januárban már el is indulhat kísérleti jelleggel, előbb a Tisza-mentén, majd a tanároktól, diákoktól, szülőktől jövő visszajelzések tükrében másik községekben is.

– Az elképzelés az, hogy az új módszereket alkalmazva a szerbórák első 10-15 perce konverzációval teljen, a diákok oldódjanak fel, a beszédkészségük, a szókincsük bővüljön, és az oldott légkörben a tanulók merjenek megszólalni, tegyenek szert olyan tudásra, amelyet valóban tudnak alkalmazni a mindennapi életben. Így téve effektívvé a tanórákat, emellett pedig szakkörökön is foglalkozzanak a szerb nyelvvel a módszer szerint. A tanácskozáson jelen levők támogatták az ötletet. Sajnos a szerbtanároknak nincs hová fordulniuk, mivel a szerb mint környezetnyelv oktatásához nincsenek továbbképzések, az MNT ezért is igyekszik ezt a továbbképzést és a jövőben még hasonlóakat megszervezni – mondta Jerasz Anikó.

A tanácskozáson a gyakorló pedagógusok is részt vettek, akik elmondták, hogy miben látják a mostani szerboktatás problémáit. Kiss Kornél szerbtanár hangsúlyozta, hogy a problémák már hosszú ideje ismertek a tanárok számára, a megoldáskeresés a cél.

– Fontos, hogy ne asszimilálódjunk, de ugyanakkor a szerb nyelv ismerete is szükséges. Idegen nyelvi eszközökkel kellene tanítani, ám ennek a módszertanát nem tanítják az egyetemen. Most a belgrádi nyelviskola ehhez ad segédanyagokat és magyarázza el a módszert. A meglévő tanterv régi és elavult, a legfőbb gond, hogy nem tesz különbséget a homogén és a heterogén környezetben élők tanításában, és elérhetetlen célt tűz ki. Az elvárás ugyanis az, hogy a nyolcadik osztály végére 2000–2500 szóból álló aktív szókincse legyen a diákoknak, ezzel szemben maximum néhány száz szavas szókincsről beszélhetünk. Ez csak a szavak szintje, és akkor nem beszéltem még nyelvtani helytelenségekről. Azt is lehetetlen elvárni, hogy a szerb nyelv alapjait olyan irodalmi szövegekkel sajátítsák el a diákok, amelyek például 18 századi szövegek, hősköltemények olyan szavakkal, amelyeket a szerb nyelvűek sem használnak, nem értenek – hallottuk a Hajdújáráson tanító szerbtanártól.

Nyitókép: (Ótos András felvétele)