A nagybecskereki Kultúrközpontban bemutatták Lázár Ernőnek A pénzkezelés fortélyai című könyvét, amelyben a szerző arra próbál választ adni, hogy miképpen lehet pénzt keresni, és mi mindent kell tudni a bankokról.
Lázár Ernő okleveles közgazdász szűkebb szakmai területe a marketing és a piackutatás. Pénzszakértői szakosítása ugyan nincsen, de mégsem véletlenül fogott a témába: ugyanis egy évtizeden keresztül a Beobank nagybecskereki kirendeltségének az igazgatója volt.
A téma közismert, mindennapjaink velejárója, de szakmailag kevesen dolgozták fel közérthető módon.
– Nem véletlenül fogtam a témához. Jómagam ugyanis jártam ugyanannak a folyónak mind a két oldalán. Vagyis tíz évig bankigazgató voltam, így közelebbről megismertem a pénzforgalom fortélyait. Másrészt, polgárként, jómagam is megtapasztalom a pénzzel kapcsolatos mindennapi gondokat és csapdákat – vallja a könyv szerzője.
Mint mondotta, jórészt saját tapasztalataira építette a könyvet. Kikhez szól vagy kik számára készült?
Lázár Ernő: Útmutató a pénz világában (Fotó: Kecskés István)
– Elsősorban a polgároknak. Nem az üzleti pénzforgalomról beszélek benne, hanem a polgárok próbálok szólni, hogy úgy mondjam, az egyszerű embereknek elmagyarázzam azt, hogy mit kellene tudni a pénzről. A könyvnek a második fejezetében pedig azt taglalom, hogyan lehet pénzt keresni. Mert, hogy ez az alapvető kérdés az egész világon. A harmadik fejezete a könyvnek arról szól, hogy mit kell a bankokról tudni, mert ezek az információk birtoka nélkül az ember sokszor vesztésre van ítélve. Ugyanis kellő információ hiányában, ha az ember bemegy a bankba, akkor szinte halálbiztos, hogy veszíteni fog. Nem is érti, hogy mit kínálnak, és milyen föltételek mellett. Csak egy hónap vagy egy fél év múlva kap észhez, amikor megérkezik az első lefizetési részlet, akkor jön rá arra, hogy valójában becsapták és nem olyan a dolgok menete, mint ahogy azt eredetileg elképzelte.
Számos buktatója van a pénzkezelésnek, ami esetenként egész családokat tehet tönkre.
– Aki nem tud a pénzzel bánni, az sajnos veszít. Veszíteni pedig sokféleképpen lehet. Nemcsak a bankban, hanem akkor is, amikor valamit elad vagy vesz az ember. A könyvnek éppen az a legfontosabb része, amelyben ezekre a buktatókra próbáltam rámutatni konkrét példákon keresztül – hogy mire kell odafigyelni, hogy az ember ne veszítsen.
Persze manapság az embereket elsősorban az foglalkoztatja, hogyan lehet pénzt keresni.
– Az alapkérdés az, hogy az ember, hogyan tekint a pénzkeresés lehetőségére: a korábbról beidegződött, szocialista gondolkodásmóddal, vagy egy újabb, racionális hozzáállása van. Mert ha az ember otthon ül, és akármilyen iskolai végzettése van, akármilyen szakmája, közben pedig azt reméli, hogy majd valaki bekopogtat nála és azt mondja: „Na, épp téged kereslek, gyere, most munkát adok neked, és sok pénzt fogsz keresni.” Szóval nem így működik a dolog. Ha bármit is akar az ember tenni, először is tudás kell hozzá. Alapfeltétel tudni és érteni valamihez. Vagyis, hogy pénzt keressél, ahhoz először saját magadba kell hogy fektess. A másik fontos tényező pedig az, hogy aktívan kutatni kell a lehetőségek után, vagyis azt a munkát csinálni, amihez az ember a legjobban ért. Rengetegen vannak, akik kényszerből végzik a munkájukat. Ez sem jó. Ha már valamilyen munkát végzek, azt úgy kell tenni, hogy azt az ember szeresse is.
A munkakeresésben személyes tapasztalata is volt.
– Igen. Kanadában próbáltam szerencsét. Ott mindegyik állásinterjún a legfontosabb kérdés, amit feltettek az volt, hogy uram, mit tud maga csinálni? Nem azt kérdezték, hogy milyen egyetemet fejeztem be. Amikor pedig megmondtam, hogy mihez értek, akkor azt mondták, hogy jöjjek be másnap, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy azt a valamit tudom-e csinálni vagy nem.
A pénzt nemcsak megkeresni, hanem gyarapítani is tudni kell.
– A bankokról szóló fejezetben szó van a befektetési lehetőségekről is. Mert amikor az embernek pénze van, akkor a legnagyobb a gondja, de amikor nincsen pénze, csak egy feladata van: hogy pénzhez jusson, megkeresse. Akinek viszont már van pénze, annak a sok változatból kell kiválasztania azt, hogy 1+1-ből ne kettőt, hanem hármat csináljon. Ez a lényeg.
A mai társadalmi körülmények közepette megvalósítható-e mindaz, amit a könyvében javasol?
– Megvalósítható. Azért, mert én éppen a mindennapi helyzeteket taglaltam, és olyan példákkal szolgáltam, hogy azokat megértsék a mindennapi emberek. Nincsenek benne misztikus, elméleti kérdések. Mindennapi, érthető nyelven írtam, és konkrét példákkal próbáltam világosabbá tenni a mondókámat. Aki elolvassa, az megérti, hogy miről is van szó.
