Jelentősen átalakult a spanyolországi politikai erőtér a december 20-i parlamenti választás után. Olyannyira, hogy két új párt felemelkedésével teljesen bizonytalanná vált a kormányalakítás. Erre akár a két régi (hagyományos) nagy politikai erő, a győztes konzervatívok és a mögöttük végzett ellenzéki szocialisták is vállalkozhatnának, de az új erőviszonyok miatt szilárd többséget nagyon nehezen tudnak biztosítani.
Az idő pedig sürget, mert a piacok, a befektetők és főleg a hitelezők nem szeretik a bizonytalanságot. Spanyolország pedig épp egy olyan időszakba került, amikor mielőbb megnyugtató üzeneteket kell küldenie mindenkinek. Gazdasága ugyanis még mindig nem küzdötte le a válság okozta nehézségeket.
Ha másért nem, a gazdaság állapota miatt tehát sürgős a mielőbbi koalícióalakítás. A 2011 óta kormányzó és konzervatív Néppártjával a választási győzelmet megismétlő Mariano Rajoy miniszterelnök stabilizálta ugyan a költségvetést (fájdalmas megszorításokkal), de több alapvető problémát még nem oldott meg. Ezért további reformokat kell végrehajtani.
Ha nem sikerül erős kormányt alakítania, hónapokra megbénulhat az ország, és ezt a lábadozó gazdaság biztosan megszenvedi.
Pedig az eddigi előrejelzések már azzal számoltak, hogy a bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése az idén várhatóan eléri a 3,2 százalékot, vagyis sokkal meggyőzőbb lehet az eurózónában várt 1,6 százalékos átlagnál.
A Rajoy-kormány alapvetően a belső fogyasztástól remélte a gazdaság fellendülését, ennek azonban továbbra is akadálya a kiugróan magas, részben az oktatás hiányosságaira visszavezethető munkanélküliség.
A munkalehetőségek hiánya óriási gondok forrása. Az uniós társállamok közül még Görögországban hasonlóan rossz a munkaerőpiac helyzete.
Az elmúlt évek nehézségei után egy ideje már csökken az állástalanok száma az EU-ban, sokfelé pedig nő a foglalkoztatottság is. Spanyolországban ezen a téren eléggé lassú a változás. Ez azt jelenti, hogy csak kicsit zsugorodott a munkanélküliek hatalmas tábora.
Több déli régióban a munkaképes korúak 40 százaléka nem dolgozik, másutt valamivel kisebb ez az arány, de az országos átlag így is magas: még mindig 21 százalék fölötti. A legrosszabb helyzetben a fiatalok vannak, akiknek a fele képtelen elhelyezkedni.
Legalább ekkora gond az is, hogy az állástalanok jelentős része már két vagy több éve munkanélküli, s emiatt a túlélést jelentő segélyt sem kapják. Egy felmérés szerint a lakosság húsz százalékát fenyegeti szegénység, a gyerekeknek pedig harmada kerülhet a peremre.
További súlyos fenyegetést jelent a magas adósságállomány, amelynek bővülése a válság (2008-as) kezdete óta megállíthatatlannak tűnik. A jegybank szerint az államadósság az idei év végén elérte az 1100 milliárd eurót, ami a GDP 99,5 százalékának felel meg.
