2024. április 26., péntek

Sok új arc lesz az RMDSZ-jelöltek között

Kelemen: A kisebbségi jogok érvényesítése terén 2015 a visszalépés éve volt Romániában

A kisebbségi jogok érvényesítése terén 2015 a visszalépés évének tekinthető Romániában, amely ebben a vonatkozásban továbbra is következmények nélküli országnak bizonyult – hangoztatta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke tegnapi kolozsvári évértékelő sajtóértekezletén.

Kelemen Hunor a magyar összefogás lehetőségét firtató kérdésre válaszolva bejelentette, az RMDSZ jövőre is meghosszabbítja együttműködését a Magyar Polgári Párttal (MPP). Erről ma terveznek keretmegállapodást kötni Biró Zsolttal, az MPP elnökével. Megemlítette azt is: hétfőn Szilágyi Zsolttal, EMNP-elnökkel is találkozik (Oborocea Mónika felvétele)

Kelemen Hunor a magyar összefogás lehetőségét firtató kérdésre válaszolva bejelentette, az RMDSZ jövőre is meghosszabbítja együttműködését a Magyar Polgári Párttal (MPP). Erről ma terveznek keretmegállapodást kötni Biró Zsolttal, az MPP elnökével. Megemlítette azt is: hétfőn Szilágyi Zsolttal, EMNP-elnökkel is találkozik (Oborocea Mónika felvétele)

Felidézte: 2015 azzal kezdődött, hogy a bukaresti belügyminisztérium közvitára bocsátott stratégiájában minden autonómiatörekvést közbiztonsági veszélynek nyilvánított, és a kézdivásárhelyi „össznemzeti hisztériával” fejeződött be, amikor az egész magyarságot a kollektív bűnösség elvén felelőssé tették az állítólagos merényletkísérletért. Kelemen közölte, hogy a magyar közösség megbélyegzését az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja, és erre egyaránt felhívta a román vezetők és nyugati nagykövetek figyelmét. Hozzátette: román politikusok számos esetben tettek a többség és kisebbség közti feszültséget szító gesztusokat, és egyesek az igazságszolgáltatás eszközeivel is a megszerzett jogok megvonására, karcsúsítására törekedtek.

Megjegyezte: a politikai pártoknak nincsenek eszközei a bírósági döntésekkel szemben, de az RMDSZ nem hagyhatta szó nélkül, ha a törvényeket nem alkalmazzák, vagy alkalmazásukat próbálja visszaszorítani a bíróság, a himnuszénekléstől a közösségi jelképekig és a különböző magyar feliratok eltüntetéséig. Ezért javasolta az RMDSZ az év eleji államfői konzultáción egy olyan paktum megkötését, amely rendezné a többség és kisebbség viszonyát, szavatolná a megszerzett jogokat. Szerinte a kezdeményezés továbbra is jogos és időszerű.

A pozitív fejlemények között említette, hogy a parlament is a magyar nyelv napjává nyilvánította november 18-át, és azt az RMDSZ-kezdeményezést is elfogadta, amely feloldotta a helyhatósági intézményeknél öt éve bevezetett létszámstopot.

Kelemen szerint az idei áprilisi RMDSZ-kongresszuson meghirdetett „újratervezés” a 2016-os választásokon fog kiteljesedni, amikor a szövetség „sok új arccal, más politikai stílussal” próbál majd megfelelni a magyar közösség elvárásainak.