Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Miniszteri Tanácsának Belgrádban zajló konferenciájával párhuzamosan Aleksandar Vučić szerb kormányfő és Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője között megtartott bilaterális egyeztetésen ismét megerősítették, hogy december 14-én Brüsszelben megnyílnak az EU és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások első fejezetei. Ezek a 32-es (pénzügyi felügyelet) és a 35-ös (Koszovó-ügyi) lesznek.
Mogherini elmondása szerint ezt követően még az eddigieknél is jobbá válik az EU és a Szerbia közötti együttműködés. Ami a 35-ös fejezetet illeti, a főképviselő reményét fejezte ki, hogy Belgrád a továbbiakban is a korábban jellemző igyekezettel áll hozzá a Prištinával folytatott párbeszédhez és alkalmazza a korábbi megállapodásokat.
Szerbia hiszi, hogy az EU-ban a helye, így a szerb államvezetés képviselői nagy reményekkel, illetve elvárásokkal utaznak majd december 14-én Brüsszelbe, emelte ki Vučić a találkozót követően megtartott sajtótájékoztatón. Mint azt megjegyezte, Szerbia szeretné kieszközölni, hogy nagyobb mozgásszabadsága legyen Koszovó területén, például az Air Serbia gépei a prištinai repülőtéren is leszállhassanak.
– Azt szeretnénk, ha gépeink a prištinai repülőtéren is leszállhatnának, ha ott is fogadhatnánk utasokat. Az is terveink között szerepel, hogy a tárgyalások során kieszközöljük, az adminisztratív határvonalon a mostaninál gyorsabban haladhassanak át a gépjárművek. Ez a gazdaság, azaz a szállítmányozás szempontjából fontos. Szeretnénk, ha előrelépés történne a Prištinával folytatott párbeszéd során, hiszen számtalan probléma vár még megoldásra. Ezek a problémák nem csak a Koszovóban élő szerbek mindennapjait befolyásolják hátrányosan, hanem az albán nemzetiségű polgárokét is. A Belgrád és Priština közötti párbeszéd az egész régió stabilitásának a szempontjából fontos – fogalmazott Vučić.
A miniszterelnök a találkozó során a várható gazdasági növekedésről is szót ejtett. A növekedés szavai szerint folyamatos és dinamikus lesz. 2016-ban két százalékos növekedésre számít, 2017-ben pedig három százalékosra. Vučić szerint két év múlva Szerbia belép azon országok közé, amelyek az EU-ban is tekintélynek, illetve elismerésnek örvendenek.
Ami a jogharmonizációt illeti, az ország ettől a folyamattól sem tart, hiszen tudja, hogy ebből csakis haszna származhat Szerbiának, húzta alá a miniszterelnök, aki nem mulasztotta el ismét leszögezni, hogy Szerbia soha nem kívánja titkolni esetleges nemtetszését, így mindig őszintén hangot fog adni véleményének.
