Aleksandar Vučić kormányfő, az őt követő állami delegáció, valamint 12 szerbiai vállalat képviselői tegnap Kínába utaztak. Ott-tartózkodásuk idején, vagyis november huszonhetedikéig konkrét gazdasági együttműködések lehetőségeit vizsgálják. Emellett a kormányfő a közép- és kelet-európai államok és Kína közös kormányfői csúcstalálkozóján is részt vesz.
– Remélem, hogy a miniszterelnök a kínai látogatása során elmélyíti a két ország kapcsolatait, valamint sikerül olyan megállapodásokat kötnie, amelyekkel megnövekedne Szerbia kivitele a távol-keleti piacra – nyilatkozta tegnap Marko Čadež, a Szerbiai Gazdasági Kamara (SZGK) elnöke.
– A felek pont erről, tehát az árucsere-forgalom kétoldali serkentéséről fognak egyeztetni, ami Szerbia számára kiváló gazdasági lehetőség lenne – húzta alá az SZGK elnöke.
A két ország közötti árucsere-forgalmi adatok jelenleg Kínának kedveznek. Az SZGK adatai szerint a mutatók nem egyenlőek (Kína szerbiai exportja folyamatosan nő, fordítva viszont stagnál), ami egyesek szerint korlátozó tényező lehet az együttműködés kiszélesítésében.
Pontosabban: Szerbia az év első hat hónapjában 10,97 millió euró értékben exportált Kínába, a távol-keleti állam viszont ez alatt az idő alatt 755,97 millió eurónyi árut mozgatott meg Szerbia irányába. Ez azt jelenti, hogy Szerbia kivitelében Kína csupán 0,1 százalékban részesül, az import tekintetében viszont 8,3 százalékban támaszkodik Kínára.
Szerbia összesen 165 különböző piacra importálja termékeit, ebből Kína az ötvenedik helyet foglalja el. A behozatali oldalon a negyedik helyen található.
A kivitel tekintetében Szerbia legnagyobb mértékben (38,56 százalékban) nyersanyagot importál Kínába. Ezt követik a különféle gépek és járművek (36,67 százalék), vegyipari termékek (8,19 százalék), késztermékek (7,59 százalék) és egyéb közszükségleti cikkek (4,71 százalék).
A behozatali mutatókról elmondható, hogy Kínából leginkább járműveket és más gépeket hoznak Szerbiába (44,95 százalék), majd különféle késztermékeket (24,24 százalék), végül egyéb közszükségleti cikkeket és vegyi árut (28,65 százalék).
A gazdasági kamara adatai szerint 2005 és 2013 között Kínából Szerbiába a nettó pénzbeáramlás 20 millió euró volt, a távol-keleti ország ebben a tekintetben a harmincharmadik helyen van.
Mint ismeretes, kínai munkások építik a Budapest–Belgrád gyorsvasutat is, az utóbbi időben pedig arról is érkeztek információk, hogy a kínai telekommunikációs közvállalat érdekelt a Szerbiai Telekom felvásárlásában.
A gazdasági kamara szakemberei megjegyezték, Szerbiába leginkább olyan cikkeket szállítanak Kínából, amelyekben itt hiány van.
– Szerbia kiviteli esélyeinek növelésében leginkább az élelmiszeripari termékek segíthetnek. Az utóbbi időben még nagyobb az esély arra, hogy Kína érdeklődést mutat majd e cikkek iránt, hiszen több itteni gyártó is, a nemzetközi piac irányába nyitva, fejlesztette a termelését és a gyártástechnológiát – húzták alá a kamara munkatársai, arra azonban nem tértek ki, hogy mely cégekről van konkrétan szó.
Végül kiderült, hogy az élelmiszer kivitele sem akadálymentes, hiszen össze kell majd egyeztetni az idevágó tanúsítványokat, a két ország ugyanis,különböző keretekkel dolgozik.
