Pénteki sajtótájékoztatóján Aleksandar Vučić miniszterelnök sajnálatának adott hangot, amiért a polgárok nem támogatják a kormány reformjait. Értékelése szerint az emberek többsége nem ért egyet a reformokkal, ezért mint mondta: bármikor hajlandó a megmérettetésre, és kész bármikor másnak átadni a hatalmat. Ha a polgárok nem támogatják a kormány intézkedéseit, akkor azok értelmetlenné válnak, nyomatékosította Vučić.
– Rosszul érintett, amikor láttam, hogy a kormány épülete előtt megtartott tiltakozásokon az összegyűlt emberek többsége a Szerb Haladó Párt tagja. Nem mindegy ilyesmit látni. Mi nem a választások miatt növeljük a béreket, mint azt korábban mások tették. Az általunk kiépített stabil és szilárd alapok teszik ezt lehetővé. Senkinek nem kellene senkit kioktatnia arról, hogy mi számít sértésnek. Most sértés 7 ezer dinárt adni, 2008-ban viszont nem volt sértés az 5 ezer dinár. Nem vagyok Bojan Pajtić, így bársonyszék nélkül is tudok élni. Számomra a politikát nagy P-vel írják. Fáradhatatlanul dolgozom mindennap, eddig egyetlen szombatom vagy vasárnapom sem volt szabad. De nekem ez a normális. Ma 1,2 millió embernek nagyobb a fizetése, mint valaha volt. Az egész világ látja, hogy fejlődünk, csak Szerbiában nem ismeri ezt fel senki – magyarázta Vučić.
A MEGÁLLAPODÁS KÉSZ TÉNY
A koszovói szerb községek közösségével kapcsolatban a szerb miniszterelnök azon az állásponton van, hogy a vonatkozó megállapodást befejezettnek kell tekinteni. Szerbia persze a jövőben is hajlandó folytatni a párbeszédet Pristinával, a megállapodást azonban már aláírták a felek, nyomatékosította Vučić.
Válaszolva az újságírói kérdésre, hogy igazak-e a Pristinában és Brüsszelben elhangzott bejelentések, hogy a községek közösségéről ismét elejétől kezdve kell tárgyalásokat folytatniuk a feleknek, Vučić aláhúzta: „A szóban forgó megállapodás körüli tárgyalásokat befejezettnek tekintjük.”
– Most azt szeretnék, ha Szerbia alkalmazná azt, ami nekik megfelel, a többi, számukra nem tetsző dologról pedig elejétől kezdve tárgyalnánk. Most megpróbálják úgy beállítani, mintha Szerbia semmit nem csinált volna, pedig a megállapodás ráeső rendelkezéseinek a java részét már végrehajtotta. Akárki is próbálja meg aktualizálni a kérdést, hogy mi alkotmányos melyik országban, legyen tisztában azzal, hogy éppen Pandóra szelencéjét kezdte meg kinyitni. A volt hatalom képviselőinek pedig azt üzenném, hogy inkább nem oktassanak ki hazafiasságból, hiszen az aktuális államvezetőség egyetlen alkalommal sem állt el a patriotizmustól. Az én miniszterelnökségem ideje alatt Koszovó államiságát egyetlen ország ismerte el, az ő idejükben viszont 103. Ha az UNESCO korábban döntött volna Koszovó tagságáról, akkor biztosan felvette volna köreibe – fogalmazott Vučić.
FOLYTATNÁK A TÁRGYALÁSOKAT
Szintén Koszovó és a szerb községek közösségének megalapításáról szóló megállapodás alkalmazásának felfüggesztésével kapcsolatban Marko Đurić, a kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője arról biztosította a közvéleményt, hogy Szerbia nem hajlandó részt venni Pristina játszadozásában.
Szerbia biztosan nem ül ölbe tett kézzel, és várja, hogy mi történik, vagy mint mond az úgynevezett koszovói alkotmánybíróság, húzta alá Đurić, mondván: ami a szerb kormányt illeti, számára egyedül az a mérvadó, hogy van egy, minden vonatkozó szabályzással összhangban meghozott megállapodás, amely különböző határidőket is meghatároz.
Đurić Edita Tahiri, a koszovói kormány a Belgrád–Pristina-párbeszédért felelős megbízottjának azon nyilatkozatára reagált, hogy ha az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti a megállapodást, akkor a felek elejétől kezdik a tárgyalásokat a szerb községek közösségének megalapításáról. Egyébként Tahiri elképzelhetetlennek tartja, hogy a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd félbeszakadjon. Függetlenül a Koszovó UNESCO-tagságának útjába gördített akadályoktól, Pristina fontosnak tartja Belgráddal való kapcsolatainak rendezését, nyomatékosította Tahiri.
Az EU és az USA hibáztak
Miközben a Koszovó státusza miatt Belgrád és Pristina között kialakult konfliktus kezelésére összpontosítottak, az EU és az USA elhanyagolták Koszovó demokratizálását, értékelte Bodo Weber, a berlini Demokratizálási Tanács munkatársa, hozzátéve: „Az az ironikus ebben a történetben, hogy az egyébként is érzékeny koszovói demokráciában okozott kár magát a Belgrád–Pristina-párbeszéd előrehaladását is veszélyezteti.”
A brüsszeli párbeszéd tekintetében megfogalmazott taktikai, rövid távú és rövidlátó intézkedésekkel az EU és az USA közvetlenül hozzájárultak a kapcsolatok romlásához, emelte ki Weber, mondván: az EU-nak és az USA-nak módosítaniuk kell eddigi hozzáállásukon és politikájukon, ami magában foglalja azt is, hogy ne avatkozzanak közvetlenül a kormány megalakulásába.
