SZÓRVÁNYLÉTBEN (36.)

Oroszlámos

A magyar nyelvű oktatás megszűnése reális veszély – A templom felújítására évek óta várnak

Gergely József

2015. november 15., 18:41 >> 2015. november 15., 19:41

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Oroszlámos múltja nem ismeretlen a magyar történelemben. A faluról Gellért püspök nagy legendája tesz első említést, miszerint Oroszlámos kolostora alapításának legendája szorosan összefonódik Csanád vezér és Ajtony harcával, és visszavezethető az 1020–1030-as évekre. A pogány hadak felett aratott fényes győzelme emlékére Csanád által felépített kolostort Szent Gellért szentelte fel Szent György vértanú tiszteletére. A legendás korról Szabó József helytörténetíró többek között ezt írja:

A Batthyány család építette templomról hullik a vakolat és a tetőszerkezet is cserére szorul (Fotó: Gergely Árpád)

A Batthyány család építette templomról hullik a vakolat és a tetőszerkezet is cserére szorul (Fotó: Gergely Árpád)

„Ez a monostor lett később a Csanád nemzettség temetkezési helye és jelentős szerepet töltött be a vidék életében a középkorban. A kolostor nagyságához és jelentőségéhez tartozik, hogy 1220-ban Szent Száva, a szerb egyház megalapítója magyarországi útja alkalmával meglátogatta Oroszlámost, ahol istentiszteletet tartott a híveknek, a még akkor görög rítusú kolostorban. A tatárjárás alatt 1241/42-ben a kolostort is kirabolták, felégették, és utána az első írásos említés 1247-ben történik, amikor összeírják a Csanád nemzetség birtokait. A kun lázadás alkalmával 1280-ban a Csanád nemzetség birtokait felgyújtották, köztük Oroszlámost is. Az újraépült monostort a XIV. században várfalakkal erősítették meg és valószínűleg bencés barátokat telepítettek bele. A XIV. században Oroszlámos a Telegdi család tulajdonában volt, mint várkastély, egészen 1550-ig, amikor a törökök elfoglalják. Az első török összeírások alkalmával 1566/67-ben 65 magyar családfőt számlálnak. A török időkben számos magyar főúrnak a birtokában van a falu, majd elnéptelenedik és a XVIII. század elején újra benépesedik, akkor már szerb lakosokkal. A szerbek Oroszlámosról 1748–1753-ban a rossz körülmények miatt átköltöztek Új-Oroszlámosra, a mai Banatsko Aranđelovo területére, ahol egy új falut hoztak létre és a megkülönböztetés végett a régi Oroszlámost Majdánynak nevezték el. Sokan ezt a nevet rosszul magyarázzák, hogy törökül piacot-vásárhelyet jelent. Ó-Oroszlámost, vagyis Majdányt mint kamarai birtokot 1770-ben magyar dohánykertészekkel telepítették be Kunságból, Fejérmegyéből és Szeged környékéről.”

A 2011-es népszámlálási adatok alapján Oroszlámoson az 1400 lakosból még több mint négyszáz volt a magyar, manapság azonban számuk már a háromszázat is alig haladja meg. A többség szerb nemzetiségű és a faluban jelentős a cigányság száma is.

LELKES KIS CSAPAT

Oroszlámoson 2011-ben tíz alapító taggal megalakult a szegények orvosaként ismertté vált és boldoggá avatott dr. Batthyány-Strattmann László orvos nevét viselő művelődési egyesület, melynek alapítóit az a nemes cél vezérelte, hogy újjáélesszék a falu művelődési életét, megőrizzék a kulturális és népi értékeket és összefogják mindazokat, akik ezért tenni is kívánnak. Az egyesület elnökeCsejtei Dezső, tőle kérdeztük, mivel foglalkozik maroknyi, de lelkes csapata:

Nemrég állították fel az új temetőkaput, mutatja Csejtei Dezső, a kerítést is meg kell csinálni, hátha kevesebb lesz a fémlopás, a sírokról még a fém feliratokat is lefeszítették (Fotó: Gergely Árpád)

Nemrég állították fel az új temetőkaput, mutatja Csejtei Dezső, a kerítést is meg kell csinálni, hátha kevesebb lesz a fémlopás, a sírokról még a fém feliratokat is lefeszítették (Fotó: Gergely Árpád)

– Az egyesület a falu központjában, a művelődési ház emeleti részében kapott helyet, itt voltak a mezőgazdasági kombinát irodái, de már kombinát sincs, pedig ott valamikor több mint kétszázan dolgoztak. Kijavítottuk a beázó plafont, bemeszeltünk, számítógépet és nyomtatót vásárolt, számos rendezvényt szerveztünk az elmúlt időszakban. A lepusztult helyiséget felújítottuk és hamarosan központi fűtésünk is lesz. Az iskolában újra cserélték a kazánt, innen kapunk mi is fűtést. A falu központjában álló művelődési háznak készült épületben valamikor mozi üzemelt, a színpad ma is megvan, de ritkán vannak előadások vagy más programok. Az elemisták tornateremnek használják a színháztermet, amely ilyen formában végül is sokoldalúan ki van használva.

– A Lila Akác népdalkórus mellett szeretnénk beindítani a népi tánccsoportot – veszi át a szót Gombos Amália néni, Dezső leghűségesebb segítőtársa a szervezőmunkában. A kórusban voltunk többen is, de már csak négyen, öten maradtunk, itt is bővíteni kellene a taglétszámot, de nehezen lehet kimozdítani az embereket otthonról, a mindennapi munkából. Amikor valamilyen műsort, vagy rendezvényt szervezünk, akkor a kész eseményekre már szép számban eljönnek az emberek, de a szervezőmunkából kevesen veszik ki a részüket.

Három éve újították fel a keresztet Oroszlámos legmagasabb pontján, régen itt állt a harangláb, itt volt az ősi település központja (Fotó: Gergely Árpád)

Három éve újították fel a keresztet Oroszlámos legmagasabb pontján, régen itt állt a harangláb, itt volt az ősi település központja (Fotó: Gergely Árpád)

A fiatalok kevés kivétellel elmennek a faluból, mert akinek nincs földje, vagy már megélhetési forrása helyben, az könnyebben fog vándorbotot. Az elvándorlási hullám a mi kis falunkat is érzékenyen érinti, kevesebben vagyunk magyarok a faluban. Az általános iskola felsős diákjainak a zöme a szomszédos Majdány-Rábé helyi közösségből jár idei iskolába. A tanítás után hazautaznak, szakköri vagy egyéb aktivitásba már nehezen tudjuk őket bekapcsolni – mondta Amália.

Oroszlámoson kevés a magyar, a nagycsaládos pedig még ritkább, de pozitív példával is szolgálhatunk, közéjük tartozik Márta Zoltán és családja. Zoltán és felesége, Csilla nagybani zöldségtermesztéssel foglalkozik. A háznál fóliasátrakban zöldségféléket, valamint szabadföldön nagyban káposztát, krumplit és ipari paprikát is termesztenek. Mindig sok a munka, az árut el kell vinni a piacra, legtöbbször a nagybani piacon értékesítik, de háztól is sokat elvisznek a vevők. Ottjártunkkor a házigazdát, Zoltánt nem találtuk otthon, a kellemes tavaszias időben az őszi szántáshoz készítette elő a földeket, az intenzív zöldségtermesztés nem képzelhető el istállótrágya nélkül.

A család három lánya közül a legidősebb 15 éves elsős középiskolás, Szabadkán jár gimnáziumba és csak hétvégeken van otthon. A két kisebb lány, hét és négyévesek, egyelőre az anyu szoknyája körül sündörögnek. A család reméli, hogy a gyerekhiány miatt sem fog megszűnni a magyar nyelvű oktatás a helyi általános iskolában, bár megtörténhet, hogy mire felsős korúak lesznek, már Törökkanizsára kell bejárniuk iskolába.

HULLIK A VAKOLAT

Oroszlámoson központi helyet foglal el a katolikus templom és a parókia, amelynek Molnár Rózsa személyében egy állandó lakója maradt. A pedagógus, osztálytanító a közelmúltig helyben tanított, de három éve átirányították Majdánra, itt 2-4 és 1-3 osztály működik, Magyar Arankával ketten tanítják a kicsiket. Jövőre négy új elsős indul a majdáni iskolába.

– Az oroszlámosi alsósok megfogyatkozás miatt irányítottak át Majdánra dolgozni, ahol a 2-4 osztályt tanítom. Hitoktató is vagyok, de az iskolai hitoktatásra sokféle elfoglaltságom miatt nem jut időm. A felsősök Majdánról, Rábéról, Szigetről és Podlokányról is ide járnak Oroszlámosra, de az összesen öt alsós diákkal együtt sincs harminc magyar tanulója az iskolának. Az a legnagyobb baj, hogy vannak olyan osztályok, mint az ötödik is, amelybe mindössze három diák jár, pontosabban járt, mert már közülük is egy átköltözött Törökkanizsára, tehát mindössze két diák jelenti az ötödik osztályt. Igazából már nem is beszélhetünk iskolai osztályban folyó munkáról, nincs meg az a közösségi élet és zsibongás, ami egy húszas vagy nagyobb létszámú osztályban lenni szokott. De hát már csak ilyen kis szórvány vagyunk.

Annyira kevés a gyerek, hogy lesz olyan év, amikor az említett ötödikben egy vagy egy gyerek sem lesz. A magyar nyelvű oktatás megszűnése Oroszlámoson reális veszély. Az iskola azért nem fog becsukni, a szerb osztályokat „erősítik” a roma gyerekek. Megtörténhet, ha már Oroszlámoson nem lesz csak néhány felsős tanuló, ők a majdáni és a rábéi felsősökkel Törökkanizsára utaznak, ahol anyanyelvükön tanulhatnak, és nagyobb osztályközösségbe járhatnak.

A templom és a szebb napokat látott iskola a múlt század elején

A templom és a szebb napokat látott iskola a múlt század elején

Iskola után a plébániahivatalt vezetem, minden vasárnap misézek, esketek, temetek és keresztelek, már amire az adott élethelyzetben éppen szüksége van a falu zsugorodó, alig több mint 300 lelket számláló magyarságának. Amióta Bogdán József plébánost elszólította a kötelesség Oroszlámosról, azóta egyedül látom el mindazt a munkát, amit egy pap végez, kivéve a gyóntatást és az úrfelmutatást. A törökkanizsai Sóti János plébános havonta egy-egy vasárnap jut el Rábéra, Majdánra, Oroszlámosra és Egyházaskérre.

A templomunk kívül lepusztult képet mutat, nem csak a vakolat mállik, a tetőszerkezet is felújításra, cserére szorulna. Idő kérdése, hogy mikor ázik be, bár belül tűrhetően néz ki a templom. Még Kasza József ígért segítséget a templomfelújításhoz, de azóta sem kerültünk sorba, mindenesetre én reménykedem, hogy akik segíthetnek, azok előbb-utóbb meg is teszik azt – mondta Molnár Rózsa, aki elfoglaltsága mellett a Kálmány Lajos Művelődési Egyesületet is vezeti. Könyvtárosa a majdányi és az oroszlámosi Szent Gellért Olvasókörnek. A hittanosok összetartásával, a gyerekekkel műsorokat, előadásokat készítenek az ünnepnapokra, anyák napjára, egyházi, templomi évfordulókra – mondta Molnár Rózsa, aki költőként is ismert, bár mint mondta, az utóbbi években az „asztalfióknak” írogat. Az új verseskötet kiadása várat magára.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége