Pénteken az Óbudai temetőben örök nyugalomba helyezték Göncz Árpádot, Magyarország rendszerváltás utáni első köztársasági elnökét, aki tíz éven át töltötte be a legfőbb közjogi méltóság tisztét. Az elhunyt államfőt – a kérésére – Mécs Imre, az 56-os harcostárs búcsúztatta, aki a ma már jelentőségét vesztett rendszerváltó pártnak, a Szabad Demokraták Szövetségének Göncz Árpád mellett az egyik legismertebb tagja volt. A temetési szertartást – szintén az elhunyt kérésére – Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát vezette.
Az életében is mindig karakán kiállásáról ismert Göncz Árpád végrendeletében arról határozott, hogy ne a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben temessék el, és a szertartáson ne mondjanak beszédet állami és kormányzati vezetők. Ez így is történt, a temetésen magánemberként volt jelen Orbán Viktor feleségével, Lévai Anikóval, mint ahogy Áder János köztársasági elnök is, aki úgyszintén feleségével, Herczegh Anitával együtt vett végső búcsút az elhunyt államfőtőtől.
A botrányok, amelyek nagyon nem illettek volna a kegyeletteljes eseményhez, szerencsére elmaradtak. A Kossuth téri sátrazásról elhíresült Szabó Gábor Tuareg, a Demokrata Ellenállás szóvivője a világhálón arra próbált kétszáz embert toborozni, hogy a pénteki temetésen feltartóztassák Orbán Viktort és Áder Jánost, ha fekete autóval, testőrökkel érkeznek Göncz Árpád temetésére. Ha a közméltóságok a nép közé vegyülve jönnek, beengedik őket – írta erről a hvg. Az utolsó pillanatban megoldódott Mécs Imre búcsúbeszédének a kérdése is, a Göncz-család ugyanis a temetés előtt egy nappal úgy döntött, nem engedélyezi a kritikus hangvételű szöveg elhangzását, és eleinte Mécs Imre sem volt hajlandó „finomítani” azon. Végül a személyes hangvételű búcsúbeszédet mondott el Göncz Árpád koporsójánál, a „teljes beszéd”, amelyben állítólag „égető nemzeti problémákkal is” foglalkozik, az ígéret szerint a Kossuth téren fog elhangozni.
„Te a szeretet embere voltál, a szeretetet hirdetted, mint (...) a Názáreti is, és mindenkihez volt jó szavad” – mondta személyes hangú beszédében Mécs Imre, aki Göncz Árpád államfővé választását azzal jellemezte, hogy ő egy „nagyon bölcs és jó paktum” eredményeként lehetett a frissen megalakult Magyar Köztársaság elnöke.
„Te minden idők legjobb köztársasági elnöke lettél”, szeretet övezett, de ha kellett, nagyon határozott tudtál lenni – jelentette ki a korábban szabad demokrata, később szocialista képviselő. Hangsúlyozta, Göncz Árpád megmentette a magyar társadalmat, a magyar jogállamot azoktól a hibáktól, amelyeket a rendszerváltáskor nem tudtak elkerülni – idézte az MTI Mécs Imre szavait.
Megemlékezése közben a politikus úgy írta le a volt államfőt, mint aki „ember volt, az embereknek az embere”, akit „nem lehetett nem szeretni”, és az emberek óriási többsége szerette is őt; a szegény embereknek, az elnyomottaknak, a jogtalanoknak a szócsöve, aki tudott kemény és határozott lenni, aki tudott „gyűlölni a gyűlölettel szemben, a széthúzással szemben”.
Nagy Imre és mártírtársai – Göncz Árpád által is szervezett – 1989-es újratemetésével „megjelent a nemzet, és erősek lettünk”, egy nagy közösséggé váltunk – mondta Mécs Imre, majd arra kérte a gyászoló tömeget, hogy egymás kezét megfogva emlékezzenek az elhunytra.
Benedek Márton, Göncz Árpád legidősebb unokája beszédében egyebek mellett arra emlékezett: nagyapja humora mögött egyenes gerinc, hihetetlen élettapasztalat, sziklaszilárd jellem és a másik ember végtelen tisztelete bújt meg. Szerette az embereket és szerette Magyarországot – mondta. Kijelentette, Göncz Árpád végig azon dolgozott, hogy Magyarországon is a szabadságon, emberi jogokon és társadalmi igazságosságon alapuló liberális demokrácia honosodjon meg, ami tőlünk nyugatabbra már kialakult. „Feladatunk annyi, hogy álmát megvalósítsuk, hogy szellemi örökségét továbbvigyük” – fűzte hozzá.
Várszegi Asztrik mint „az őszinte szív és a nyílt szellem emberétől” búcsúzott Göncz Árpádtól, „aki szeretni tudott és szeretetre méltó volt”. A pannonhalmi főapát – akit még Göncz Árpád kért meg a búcsúztatására – úgy fogalmazott, sokak nevében vesz búcsút „teljes tisztelettel és szeretettel” a Magyar Köztársaság volt elnökétől, a férjtől, a családapától, az unokáiért rajongó nagyapától, az irodalmártól, de mindenekelőtt az embertől.
A püspök a teremtő Istennek megköszönve Göncz Árpád életét, felidézte megismerkedésüket, és azt, hogyan ismerte meg emberségét, gondolkodását, az emberek, a magyarság, az emberiség iránti szeretetét, és „mint börtönt járt és börtöntől többször fenyegetett embernek a mély szabadságvágyát”.
A szertartás elején a Ha én rózsa volnék című dal hangzott el Koncz Zsuzsa és Bródy János előadásában, az egybegyűltek ezalatt egy-egy szál rózsát tartottak a magasba. A Göncz Árpádot gyászoló több ezres tömeg szinte teljesen megtöltötte a temető 16-os parcelláját.
A számos magyar és külföldi állami vezető, politikus és közéleti személyiség között Áder János köztársasági elnök mellett megjelent Sólyom László és Schmitt Pál volt államfő, továbbá Heinz Fischer osztrák szövetségi elnök is. Orbán Viktor miniszterelnök az állami vezetőktől távol, a gyászoló tömeg utolsó soraiban hallgatta végig a szertartást felesége társaságában. Jelen volt Medgyessy Péter és Boross Péter volt miniszterelnök, valamint Szili Katalin volt házelnök.
Megjelentek egyházi méltóságok, köztük Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, kormánytagok, köztük Pintér Sándor belügyminiszter – tájékoztatott az MTI.
A pártok képviseletében is többen lerótták kegyeletüket, így Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője, Fodor Gábor, a Liberálisok vezetője. Korábban közleményben jelezte jelenlétét Szél Bernadett, az LMP társelnöke, valamint Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke.
