A nemzeti közösségeken belüli szólásszabadság volt a témája annak a fórumnak, melyet a Vajdasági Független Újságírók Egyesülete szervezett tegnap, s melyet Nedim Sejdinović, a szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke moderált. Bevezetőjében megállapította, hogy a szólásszabadság joga szoros összefüggésben áll a közösségek szerzett jogaival. Vukašinović Éva tartományi ombudsmanhelyettes kifejtette, hogy a kisebbségi médiát nem lehet a többségitől függetlenül szemlélni, mert a többségire jellemző körülmények a kisebbségi médiumokat is meghatározzák. Mint mondta, a törvények sohasem azzal az elképzeléssel készülnek, hogy megakadályozzanak valamilyen visszaélést, hanem azzal, hogy szavatoljanak bizonyos jogokat. Az alkotmánybírósági döntést követően, tette hozzá, a nemzeti tanácsoktól számos hatáskört megvontak, az államnak azt kellene eldöntenie, hogy akar-e nemzeti tanácsokat vagy sem, s ha akar, akkor megfelelő tartalommal kell feltölteni ezeket a hatásköröket. A nemzeti tanácsok csak véleményeznek most, más kérdés, hogy ezt a véleményt száz százalékban tiszteletben tartják a médiumok vezetőinek megválasztása során, s ebben lehet esetleg befolyás nyomaira bukkanni – jegyezte meg az ombudsmanhelyettes.
Miroslav Keveždi kisebbségügyi szakértő a Noam Chomsky és Edward S. Herman által felállított tájékoztatási filterek nyomán közelítette meg a kérdést, melyek között fontos elemekként emelte ki a szerkesztéspolitikára gyakorolt hatás kapcsán azt, hogy ki a médium tulajdonosa, melyek a bevételi forrásai, honnan származnak az információi, hogyan kezeli a médiaházon belül másként gondolkodókat.
Losoncz Alpár filozófus úgy értékelte, a kisebbségi tájékoztatáson belüli szólásszabadság problémája egy strukturális gondnak, nem új keletű kérdésnek számít. Ma a szabadság egyfajta tragikus kiüresedésével állunk szemben, magyarázta, majd fontosnak tartotta elemezni, mit értünk pluralizmus alatt, amikor ezt a fogalmat használjuk a magyar közösségen belüli folyamatok ábrázolásakor. Véleménye szerint a valódi pluralizmust az eszmék pluralizmusa és nem a hatalmi megoszlás szerinti pluralizmus jelenti, új pártok alakulása nem szavatol automatikusan pluralizmust a politika színterén. A probléma az, hogy az újságírók ma a hatalmi megoszlás szerint helyezkednek, s nem ideológiai síkon, ami annyit jelent, hogy ideológiai pluralizmust még jó ideig nem tudunk majd teremteni a kisebbségi tájékoztatásban, állapította meg.
