Az idei félszázalékos gazdasági növekedés, amire számít a kormány, inkább fejfájásra ad okot, mint ünneplésre, mivelhogy a szerbiai hazai össztermék (GDP) még mindig egyharmaddal alacsonyabb, mint amennyi 1990-ben volt – jelentette ki tegnap Ljubodrag Savić, a Belgrádi Közgazdasági Kar tanára.
„Érthető a kormányfő derűlátása, ám ebből a jelképes mértékű növekedésből a polgárok nem fognak semmit érzékelni. Ellenkezőleg, Szerbia lakosságának egynegyede, azok, akik a szegénységgel küszködnek, ebben és a következő évben is csak nehezen tudnak boldogulni – állapította meg a közgazdász a Magazin Biznisnek adott interjúban.
Szerbia lassú gazdasági növekedésének oka a szakember szerint az, hogy még mindig nem sikerült létrehozni egy hatékony fejlesztési stratégiát, miközben a hatalomváltások a választásokon többnyire csak hatalmi és gazdasági újrafelosztást jelentenek, amelyekből a nép túlnyomó részének semmilyen haszna nincs.
„A társadalmi környezetet a politikai, az üzleti és az értelmiségi elit igényei határozzák meg. Ennek a következménye a kiéleződött és rendkívül káros hatást kifejtő társadalmi polarizáció. Az egyik oldalon a rendkívül gazdag és kivételesen nagy hatalommal bíró egyének kis csoportja áll, a másikon pedig a leszegényedett és jogaiktól megfosztott emberek tömege” – figyelmeztetett Savić.
A kérdésre, hogy mit kellene tenni, hogy a szerb gazdaság a tartós növekedés útjára lépjen, a közgazdász azt válaszolta, hogy „először is meg kell tisztítani az országot a lopóktól és a hihetetlen mértékig elharapózott korrupciótól, amely a társadalom legalsóbb szintjéig is lehatol.”
„Egyes társadalmi csoportok és egyének felfoghatatlanul nagy hatalmát arra a szintre kellene mérsékelni, mint amilyen szinten például a skandináv országokban van. Rendkívül fontos volna társadalmi érvényt szerezni annak az elvnek, hogy hosszú távon az éri meg, ha az ember becsületes és szorgalmas, és elérni, hogy a társadalmi rangot ne a politikai és a „kasztbeli hovatartozás határozza meg” – hangoztatta Savić, hozzáfűzve: Szerbia tartós gazdasági növekedéséhez először el kellene fogadni egy olyan hatékony fejlesztési stratégiát, amelynek célja az ország újraiparosítása lenne.
