Az égiekhez valószínűleg még nem jutott el a zambiaiak fohásza, amelyben a gazdaság megsegítését kérték. Pedig sokan imádkoztak és böjtöltek vasárnap abban a reményben, hogy így majd sikerül úrrá lenni a bajokon.
Az Edgar Lungu államfő felhívására rendezett nemzeti imanap után azonban folytatódott a nemzeti valuta, a kwacha mélyrepülése, de ismét esett a réz világpiaci ára is. Ez azért bosszantja Lungut és kormányát, mert a réz eladásából származik az ország exportbevételének csaknem 70 százaléka. Tekintélyes summáról van tehát szó.
A kereslet visszaesése miatt a nyersanyag világpiaci ára azonban már húsz százalékkal csökkent az idén, és ez rendkívül kedvezőtlenül érinti a 15 millió lakosú Zambiát. A kedvezőtlen folyamat gazdasági problémák sorozatát indította el az országban.
A kontinens második legnagyobb rézkitermelőjének számító Zambiában a nemzeti fizetőeszköz is nagy bajba került a nyersanyag iránti gyér érdeklődés miatt. A kwacha az év eleje óta már 47 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben, ami negatív rekord. Ilyen arányú veszteséget ugyanis egyetlen deviza sem szenvedett el a világon. Isteni beavatkozás híján a piacon egy dollárért továbbra is 12 kwachát kell fizetni, már hetek óta.
A főként keresztények lakta Zambia életét emellett szárazság és vízhiány okozta áramszünetek is nehezítik. Emiatt országszerte – beleértve a fővárost, Lusakát – akár 14 órára is kikapcsolják az áramot. Az aszály a mezőgazdaságban is hatalmas felfordulást és hozamkiesést okozott.
A legnagyobb gond mégis az, hogy a lakosság alapélelmiszerének számító kukoricából legalább húsz százalékkal kevesebb termett a tervezettnél. A hiány és a nemzeti valuta gyengülése már száz százalék közelébe sodorta az inflációt, ami káoszba taszíthatja az országot.
A veszélyes folyamatot és rengeteg bajt az államfő szerint imával és böjtöléssel is meg kell próbálni feltartóztatni. A vasárnap tartott nemzeti imanap előtt a kormány bezáratta az éttermeket és a szórakozóhelyeket, sőt a futballbajnokság mérkőzéseit is törölték, hogy a tömegek lélekben felkészülhessenek és a sajátos válságkezelésre összpontosíthassanak. A vallási vezetőik pedig arra buzdították a katolikus híveket, hogy az elnök útmutatását követve tömegesen kérjék Istent a gazdaság megsegítésére és a kwacha árfolyamának korrigálására.
Sokan tettek eleget a felhívásnak, sőt Lusakában az elnök is beszédet mondott egy szabadtéri szentmisén. Az ötórás egyházi programban ötezer hívő előtt kifejezte reményét, hogy az Úr meghallgatja a nép segélykiáltását, s rendbe teszi a dolgokat.
A kezdeményezést méltató Simon Chihana püspök kifejezte reményét, hogy Isten áldásával a kwacha árfolyama visszaerősödik korábbi szintjére, az árak pedig elkezdenek csökkenni.
Az államfő azonban az evilági megoldásokat sem veti meg, ezért azt javasolta honfitársainak, hogy hasznos ötletekkel is segítsék az államot a problémák elleni küzdelemben.
A kormány kritikusai is megszólaltak. A legdühösebbek kíméletlen bírálatokat fogalmaztak meg. A legvisszafogottabbak csak tehetetlenséggel vádolják Lungut, s felróják neki, hogy képtelen felszámolni a gazdasági nehézségeket, az imás ötletével pedig saját hozzá nem értéséről akarja elterelni a figyelmet.
