Az emberi szervezet megannyi jellel, orvosi nyelven szólva tünetekkel igyekszik értésünkre adni, ha valami zavar támad bármely alkotóelemének működésében, legyen az a mi felfogásunk szerint többé vagy kevésbé fontos. Jelzi a megbomlott harmóniát, az akadozó összhangot, s ha azt idejében fel nem ismerjük és helyre nem állítjuk, „vészjelekkel” továbbítja számunkra, ami némelykor későn is érhet bennünket. A láz, izzadás, fájdalom, zsibbadás, szédülés, fejfájás, köhögés, sőt még a viszketés is ilyen jelbeszéd részét képezheti.
A köhögés egyik olyan jelzése szervezetünknek, amivel igen keveset törődünk, és emiatt sok esetben késünk a megfelelő kezeléssel. Ősszel a nyirkos, ködös, kellemetlen atmoszférájú napok hetekig uralhatják környezetünket. Ilyenkor szinte úton-útfélen találkozunk köhécselő emberekkel. Nagyon fontos annak ismerete, hogy meddig természetes az öntisztító köhécselés, és mikor kell azt orvosolni, szakember segítségét kikérve.
Mikor nem szabad csillapítani?
Mindaddig, amíg a köhögés a légcső és a tüdő tisztítását végzi, vagyis az ún. „jó köhögést” nem szabad enyhíteni. Így például a légútba került porszemecskék reflexszerű köhögésre ingerelnek, ahogyan teszi ezt a légszomj is fizikai aktivitás közben, de a fokozott nyáktermelés is megfázás és egyéb légúti fertőzések során. Gyakorlatom alkalmával nagyon sűrűn találkoztam mamákkal, nagymamákkal, akik gyermekük, unokájuk első köhögési panaszára különböző csillapítószerekhez nyúltak, nem is sejtve, hogy a gyermek immunrendszerét csorbították ezzel. Mind a házilag készített, mind a gyógyszertárban kapható szirupos készítmények ilyenkor szándékunktól eltérő, káros hatást váltanak ki a betegnél. Hasonlít ez a 39-40 fokos láztól, a „lázgörcstől” való alaptalan félelemhez, amikor lázcsillapítókkal korlátozzuk a szervezet védekezőrendszerét, egy alapjában véve jóindulatú tünet visszaszorításával. Súlyos légúti megbetegedéseknél is érvényesek az előbb mondottak, példaként az akut arcüreggyulladásnál, a hörghurutnál, sőt a tüdőgyulladásnál is kontraproduktív, ésszerűtlen a köhögési inger megszüntetése, még akkor is, ha ez már a betegnek fárasztó, aludni sem engedi. Az öntisztító folyamat lényeges része egészségünk helyreállításának, korlátozása katasztrofális következményekkel járhat. Nagyon gyakran a légúti fertőzések száraz köhögéssel kezdődnek, a nyák kialakulásához idő kell. Ilyenkor sem csillapítjuk a köhögést, hanem nyákoldókkal (expectorans) elősegítjük. Azt mondhatnánk nagy általánosságban, hogy a nedves, köpetürüléssel – népnyelven slájmmal – járó köhögés nemcsak hasznos, hanem kiemelt fontosságú a fertőző váladék eltávolításában a légúti betegségeknél. Emellett diagnosztikai jelentősége is van. A fehér vagy vizes köpet vírusfertőzésre, allergiára vagy valamilyen irritáló anyag jelenlétére, míg a sárga, zöld vagy barna nyák bakteriális fertőzésre utal. A medicina úgyszólván tehetetlen a dohányosok évek során kialakuló, reggeli felkelést követő „légúti tisztogatásával” szemben. Amíg a dohányos le nem mond káros szenvedélyéről, ezt a köhögési ingert nem tudjuk megszüntetni.
Mikor van értelme?
Értelme van viszont a hosszan tartó, kínos, száraz köhögés csillapításának, ami már nagyon zavarja a kimerült beteget. A kimerítő száraz köhögés a krónikus, elégtelenül kezelt légúti fertőzések, egy gyógyszercsoport, amelyet a vérnyomásra alkalmazunk, az ACE-inhibitorok vagy egy allergiás állapot velejárója lehet. Ismerünk azonban, különösen városi embereknél, egy szindrómát, amit esszenciális (ismeretlen eredetű) köhögési ingerként tart számon a medicina. Nem is olyan ritka kórkép, a városiak, főutak, gyárak mellett élők 5%-át sújtja. Rohamszerűen jelentkezik napközben, 8–10 percig tartó százaz köhögési ingerrel. Gyógyszerrel alig csillapítható, évekig kíséri az érintetteket. A legújabb orvosi közlések szerint nem betegségről, hanem a légúti nyálkahártya különleges érzékenységéről van szó, amely reagál a legkisebb légszennyeződésre is. Nincs más ajánlat ellene, mint mentolos cukorka szopogatása, illetve környezetváltoztatás.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Elsősorban véres köpetnél, félrenyelés alkalmával, ha a köhögéshez rekedtség, légszomj, magas láz, mellkasi fájdalom és szédülés társul. Akkor is fel kell keresni orvosunkat, ha 6 hétnél tovább tart a köhögési inger. Legyen az száraz vagy nyákos, súlyos betegség húzódhat meg mögötte.
