2021. június 20., vasárnap
UNESCO

Eötvös Lorándhoz kötődő dokumentumokkal gyarapodott a Világemlékezet-lista

Negyvenhét új dokumentummal, köztük három, Eötvös Loránd torziós inga találmányához fűződővel bővült az UNESCO Világemlékezet-listája. Az ENSZ Tudományos, Nevelésügyi és Kulturális Szervezete világemlékezet programjának tanácsadó testülete október 4. és 6. között tartotta ülését Abu-Dzabiban, és a tanácskozást követően 40 ország 47 dokumentumát jegyezték fel a Világemlékezet listájára. A testület elé a 2014–15-ös időszakban 61 országból 88 előterjesztés érkezett. Az újonnan jegyzettekkel 348 dokumentumra, illetve dokumentumgyűjteményre bővült a Világemlékezet listája, amely nemcsak írásos, hanem kőre vésett, pergamenen és hangszalagokon megőrzött dokumentumokat őriz.

Magyarországról Eötvös Loránd magyar fizikusnak, a nevét viselő torziós inga létrehozójának az Eötvös-ingához kötődő három dokumentuma is felkerült a listára. A Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökének nevét a gravitációs tér változásának mérésére megszerkesztett torziós ingája tette világhírűvé. Az inga az első világháború után elengedhetetlenné vált a kőolaj utáni kutatásokban világszerte. Három dokumentum közül kettő a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, egy pedig az MTA tulajdonában van. Eötvös Loránd személyes hagyatékának és laboratóriumi eszközeinek jelentős részét a Geofizikai Intézet őrizte meg.

A Világemlékezet részévé vált az a 91 oldalas, német nyelvű, Eötvös által 1908-ban írt eredeti kézirat a torziós ingával kapcsolatos kísérletekről, amellyel elnyerte a Göttingeni Egyetem Benecke-díját.

1906-ban a Göttingeni Egyetem díjat tűzött ki a tehetetlen és súlyos tömeg azonosságának kísérleti igazolására. Az erre vonatkozó mérések területén a legnagyobb áttörést az Eötvös-ingával végzett mérések hozták. A göttingeni pályázatot Eötvös Loránd és munkatársai, Pekár Dezső és Fekete Jenő nyerték el 1909-ben. A pályamű rövidített változatát Magyarországon csak Eötvös 1919-es halála után, 1922-ben tették közzé. A dokumentum nem teljes, mivel az első és néhány más oldala hiányzik. Sokáig lappangott, csak a közelmúltban találták meg.

A második dokumentum egy 1926 és 1927 között az Egyesült Államokban kiadott, 17 oldalas kereskedelmi brosúra a budapesti Süss Nándor finommechanikai és optikai intézetében készült torziós ingáról.

A harmadik egy 1928-ban Magyarországon kiadott, 12 oldalas kereskedelmi brosúra „a kicsi eredeti Eötvös torziós ingáról”, ez utóbbi képezi az MTA tulajdonát.

A Világemlékezet részévé vált egy másik magyar vonatkozású dokumentum is, az a távirat, amelyben 1914. július 28-án az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának. A dokumentumot Szerbia terjesztette az UNESCO illetékes testülete elé.

A lista új dokumentumai között van többek között Louis Pasteur francia tudós archívuma, Johann Sebastian Bach h-moll miséjének kézirata, Európa legrégibb könyve, a Derveni papirusz, Isaac Newton teológiai értekezései, az Aleppó-kódex Izraelből, Konfuciusz kínai filozófus fatáblákra írt művei, Edmund Hillary felfedező archívuma és Winston Churchill egykori brit miniszterelnök archívuma.