A mintegy két hónapos aszály miatt az idén Szerbiában tízszázalékosra becsülik a szakértők a terméskiesést. Az óbecsei határban az összterületnek nagyjából a 40 százalékán vetettek kukoricát a gazdák, a többi parcellán a búza, a cukorrépa, a napraforgó és a szója osztozik, továbbá ezeknél kisebb arányban az olajrepce és a zöldségtermékek. Berkes Károly, az Óbecsei Földműves-szövetkezet igazgatóbizottsági elnökének az elmondása szerint az idei szárazság a legjobban a szójatermelőket és a kukoricatermelőket sújtja, itt mutatkoznak a legnagyobb terméskiesések.
Az aszály miatt napraforgóból is valamivel kevesebb termett az idén (Fotó: Fehér Rózsa)
– A szójában az első eredmények 3–15 mázsás holdankénti hozamot mutatnak. Kukoricát még nemigen morzsoltak, csak csövesen kezdték el szedni, itt a tavalyihoz képest 70–80 százalékos lesz a hozam. A cukorrépa viszonylag jól tűrte a szárazságot, bár lesz némi kiesés, és a legkevesebb kárt a napraforgó szenvedte el – mondta el érdeklődésünkre.
Berkes szerint segítene a termelők helyzetén az, ha a magállomások, magtermesztők nemcsak a kiadott magot kísérnék figyelemmel a mintaparcellákon, hanem a településeken, határrészekben más termelőknél is nyomon követnék a termést – szerinte történnek különös anomáliák amiatt, hogy az időjárás jelentős mértékben befolyásolja némely hibrid viselkedését.
Péterrévén az idén a kukorica kárára háromszor több szóját vetettek a gazdák, mint tavaly, de az idei szárazság miatt a szója hatalmas károkat szenvedett el. Hozamkiesése egyes becslések szerint akár 50–70 százalékos is lehet. Kiss Zoltán, a péterrévei Tisza Földműves-szövetkezet raktárosa elmondta: a péterrévei határban a szója hozama nagyon elmaradt a remélttől, holdanként 200-tól ezer kilót tesz ki. A napraforgó 2/3-át kombájnozták le eddig, és az idén 16–18 mázsa termett holdanként a tavalyi 22–23 mázsás átlaggal szemben. A kukorica hozama egyelőre a jövő titka, de szerinte is nagyjából 70 százalékos termésről lehet beszélni.
A péterrévei Barsi János kukoricát, napraforgót, búzát vetett az idén. Ottjártunkkor épp a napraforgót kombájnolták, amiből 20 mázsás holdankénti átlaggal számol, és ezzel alapvetően elégedett is. A kukorica miatt azonban aggódva tekint a betakarítás elé. Szerinte az államnak valamiképpen enyhítenie kellene az aszálykárokat szenvedett gazdák terhein.
– Volt már arra példa, hogy ilyen esetben az állam leírta az adót arra az évre, vagy kevesebb adót számolt fel. A nagy felvásárlók is összefognak, ezekkel az árakkal mi sehogy sem jövünk ki, úgyhogy az államnak kellene szerintem kicsit felénk fordulnia. Az is segítség lenne, ha előbb kiutalnák a támogatásokat, hiszen küszöbön a búza vetési ideje, elő kell készíteni a földet, meg kell venni a magot, a műtrágyát, amit gyakran csak hitelből vagy árucserével tudunk beszerezni – mondta el Barsi János.
A 30–40 százalékos hozamcsökkenés miatt kukoricából 2,5 millió tonnával kevesebbet takaríthatnak be az idén, mint tavaly. Milan Prostran mezőgazdasági elemző a Tanjug hírügynökségnek adott nyilatkozata szerint a hozamkiesés ellenére lesz elegendő élelmiszer a hazai szükségletek kielégítéséhez, sőt kivitelre is jut belőle.
