A Belgrád és Pristina közötti párbeszéd keddi fordulóján a koszovói szerbekre és Szerbia számára kedvező megegyezések születtek Brüsszelben. Aleksandar Vučić szerb és Isa Mustafa koszovói kormányfő többórás tárgyalás után megegyezett egymással a koszovói szerb községek megalakulásáról és jogköreiről, a telekommunikációs és az energetikai kérdésekről, valamint a Kosovska Mitrovica-i hídon történő szabad közlekedésről. Federica Mogherini, az Európai unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a szerb községek közösségének megalakítása volt a Belgrád–Pristina-párbeszéd kiemelt témája.
Aleksandar Vučić szerb kormányfő szerint a megbeszélés fordulópontot jelentett a szerb–koszovói viszony normalizálásáról szóló párbeszédben, valamint elgördült az akadály Szerbia és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalás első fejezetének megnyitása elől.
– A szerb községek közösségének létrejötte lehetővé teszi a Koszovó területén élő szerbek jobb életkörülményeit, biztonságát és fennmaradását. A megegyezés nemcsak azt gátolja meg, hogy Pristina valamiféleképp beleavatkozzon a szerb községek közösségének létrejöttébe, hanem azt is, hogy megszüntethesse azt. Ezekről a kérdésekről csupán a koszovói szerbek dönthetnek majd – magyarázta Vučić.
A MEGÁLLAPODÁS
A megegyezés értelmében a szerb községek közösségének döntési joga lesz a brüsszeli megállapodásnak mind a négy pontjában – az egészség- és oktatásügytől kezdve a város-, illetve területrendezésen és gazdasági fejlődésen keresztül egészen addig, hogy Szerbiától anyagi támogatást kaphat. A szerb községek közösségének lesz elnöke, alelnöke, képviselő-testülete, tanácsa, címere és zászlója. A közösség elnöke nemcsak a koszovói intézményekben képviseli a koszovói szerbeket, hanem a nemzetközi intézményekben is.
– A megállapodás egyértelműen kimondja, Szerbiának jogában áll finanszírozni a közösséget, adók és járulékok nélkül. A közösség munkatársainak állami hivatalnok státusz jár – mutatta be a megállapodást a szerb kormányfő.
A koszovói szerbek közösségének tanácsát a koszovói szerbség és a szerb pravoszláv egyház 30 legkiemelkedőbb képviselője alkotja majd. A telekommunikációs megállapodásról beszélve a szerb kormányfő kiemelte, hogy a szerbiai Telekom vállalat 1999 óta először üzletelhet, valamint nyújthat mobiltelefonos és vezetékes telefonszolgáltatást bármiféle akadályozás nélkül Koszovóban.
– Amikor Szerbia polgárai felhívják a koszovói szerb rokonaikat, ismerőseiket, akkor helyi tarifa szerint beszélgethetnek majd. Amikor a koszovói szerbek pedig Belgrádot hívják, továbbra is csak a 011-es hívószámmal kezdik a tárcsázást, és fordítva, ha Szerbiából hívják Kosovska Mitrovicát, elegendő a 028-as hívószám – részletezte a szerb kormányfő.
A Kosovska Mitrovica-i hídon történő szabad mozgásról megszületett megegyezés szerint sürgősen rendezni kell a kataszteri problémákat, és lehetővé kell tenni az átépítés megkezdését, hogy 2016-ig meg lehessen nyitni az Ibar folyó feletti hidat a közlekedés számára. A szerb kormányfő kiemelte, hogy az energetikai megállapodást is aláírták, de nem egyeztek meg a szolgáltatórendszerről és az odatartozó vagyonról.
– Ez a későbbiekben még gondokat okozhat – vélekedett Vučić.
A megegyezés szerint a Szerbiai Villanygazdaság tulajdonában lévő észak-koszovói vállalat minden további gond nélkül működhet. Hozzátette, hogy a koszovói szerbek tekintetében semmi sem változik, csupán annyi a változás, hogy az elektromos energiával való ellátás jobb feltételeket kap, a jövőben szerbiai mintára két vállalatot alapítanak majd, az egyik az áramellátással foglalkozik majd, a másik pedig az üzleteléssel.
Isa Mustafa koszovói kormányfő szerint azonban az energetikai szolgáltatórendszert Pristina irányítása alatt kellene üzemeltetni. Szavai szerint a koszovói alkotmány értelmében az energiarendszer tulajdonjogai Koszovót illetik meg, és ezt az ENSZ BT1244-es határozata is kimondja.
NÉGY HÓNAP MÚLVA MEGALAKULHAT
Branimir Stojanović, a koszovói kormányfő helyettese szerint négy hónap múlva meg is alakulhat a koszovói szerb községek közössége.
– Minden magállapodás fontos, mivel mindegyik egy-egy problémára ad választ, rendezi azt, de a legfontosabb mégis a közösség megalakulásáról szóló megegyezés, általa beteljesedik ugyanis az a politikai egység, amelyet az elmúlt másfél évben létrehoztunk – vélekedett Stojanović. A községek közösségének hatáskörei jók, megalakulása után pedig jobbra fordulhat a koszovói szerbek életkörülménye is. Hozzátette, hogy a megalapítás következő lépése a közösség statútumáról szóló tárgyalások lesznek, nagyon fontos ugyanis, hogy erős alapokon kezdjék meg az építkezést.
ELGÖRDÜLT AKADÁLY
A brüsszeli megegyezést Atifete Jahjaga koszovói államfő is üdvözölte. Véleménye szerint az aláírt megegyezések erősítik Koszovó alkotmányosságát, és jelentősen javítják a kélt ország közötti viszonyát, valamint a koszovói szerbséget integrálják Koszovó társadalmi és intézményi életébe. – A megegyezések megerősítik Koszovó szuverenitását és integritását, és az a céljuk, hogy Koszovó egy fenntartható és fejlődő állam lehessen – áll a koszovói államfő közleményében.
Hashim Thaçi koszovói külügyminiszter pedig annak a véleményének adott hangot, hogy az aláírt egyezményekkel Szerbia bizonyos módon elismerte Koszovó függetlenségét. – Szerbia a nemzetközi nyomásgyakorlás hatására írta alá az egyezményeket. Koszovó szilárdan kitartott követelései mellett, és az összes megállapodás összhangban áll a koszovói törvényekkel. Ez az év Koszovó éve. Szerbia eddig egyetlen olyan dokumentumot sem volt hajlandó aláírni, amelyen az állt, hogy Koszovó Köztársaság. A brüsszeli megállapodások aláírásával most bizonyos módon mégis elismerte Koszovó függetlenségét – érvelt Thaçi.
Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter szerint a megállapodások révén elgördült minden akadály Szerbia EU-s csatlakozása elől. – A megállapodások elemi fontosságúak voltak az EU-s integráció és a régió stabilitása érdekében. Aleksandar Vučić szerb kormányfő újfent bebizonyította, hogy olyan államférfi, aki stratégiailag néz a jövőbe – mondta Kurz.
A megállapodások megszületését Johannes Hahn bővítési és szomszédságpolitikai biztos és az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma is üdvözölte.
– Az USA üdvözli mindkét ország kormányát a brüsszeli megállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítésében mutatott előrelépésért és a párbeszéd során elért megállapodásokért, amely által a két ország közelebb került az egymás közti viszonyok rendezéséhez, és folytathatja az EU felé vezető útját – áll a külügyminisztérium közleményében. Hozzáteszik, Washington továbbra is erőteljesen támogatja Belgrád és Pristina brüsszeli párbeszédet.
