Joe Biden amerikai alelnök megkapta Barack Obama elnök „áldását” ahhoz, hogy rajthoz álljon a Fehér Házért 2016-ban megvívandó választási versenyben. Biden és Obama az elnök kéthetes szabadságát követően, hétfőn, négyszemközt ebédelt a Fehér Házban, ahol a téma szóba került. Biden 1988-ban és 2008-ban sikertelen kísérletet tett a Demokrata Párt hivatalos elnökjelöltségének elnyerésére.
Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője kitért az azt firtató kérdés elől, hogy vajon az elnök Joe Bident vagy Hillary Clintont támogatná-e a hivatalos jelöltségért folytatott küzdelemben. Szavai szerint az elnök „a politikában valaha is meghozott legbölcsebb döntésének” tartja azt, hogy 2008-ban Bident vette maga mellé alelnökjelöltnek, Clintonra pedig „nagyrabecsüléssel, tisztelettel és csodálattal” tekint. Earnest emlékeztetett rá, hogy a 2008-as demokrata előválasztási küzdelem elején Barack Obama is hátrányban volt Clintonnal szemben a közvélemény-kutatások szerint. Óvott attól, hogy valaki is kizárja: Biden elnyerheti a hivatalos jelöltséget.
Biden, aki még nem döntötte el, hogy elnökjelölt-aspiráns lesz-e, de hétfő este az elnök két bizalmas tanácsadójával, Anita Dunnal és Bob Bauerrel konzultált a washingtoni haditengerészeti csillagvizsgáló területén található rezidenciáján. Szombat este titokban megbeszélést folytatott Elizabeth Warren szenátorral, a demokraták balszárnyának vezéregyéniségével. Az alelnök szeptember első heteiben a tervek szerint pártjának több jelentős politikai adományozójával találkozik majd, és ezt követően jelenti be elhatározását. Az ismerősi köréből kiszivárgott értesülések szerint hajlik arra, hogy elnökjelölt-aspiráns legyen. Állítólag Beau Biden, az alelnök nemrégiben elhunyt fia röviddel a halála előtt arra biztatta az apját, hogy harmadszor is tegyen kísérletet az elnöki pozíció elnyerésére.
Lapértesülések szerint a Fehér Ház tisztségviselői kételkednek abban, hogy le tudná győzni Hillary Clintont, aki eddig csaknem 50 millió dollárnyi kampányadományt gyűjtött össze, az őt támogató politikai szuper-akcióbizottság (super PAC) pedig 15 millió dollár fölött rendelkezik. A 2007-es elnökválasztást megelőző évben, amikor Clinton hívei 127 millió dollárt adtak össze, Bidennek csak 12 milliót sikerült összeperselyeznie.
A Demokrata Pártban ugyanakkor aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a külügyminisztériumi sajátos e-mail-használata miatt kirobbant botránya felemésztheti Clinton népszerűségét. A CNN és az ORC közvélemény-kutató intézet múlt héten közzétett felmérése szerint a volt külügyminiszter támogatottsága a pártján belül 50 százalék alá csökkent, és már csak 47 százalékos, Bernie Sanders vermonti szenátor követőinek köre pedig 29 százalékra erősödött.
Biden indulását a demokraták 53 százaléka támogatná, és így gondolkodik Clinton támogatóinak 50 százaléka is. Az ő párton belüli tábora jelenleg 14 százalékos.
