Az Iszlám Állam (IÁ) elleni harc ürügyén Ankara kíméletlen harcba kezdett a kurdok ellen Irakban és Szíriában, de otthon sem kíméli őket. Támadja a Kurdisztáni Munkáspárthoz tartozó fegyveres csoportjaikat, közben egyre több törökországi aktivistájukat zárja börtönbe. A terrorellenes hisztériakeltés közepette a legális kurd néppárt, a HDP parlamenti képviselőit sem kíméli, többet közülük megfosztott mandátumától.
Mostanában egy-egy gyászszertartás is kötelezően politikai szinezetű. Vasárnap a Fekete-tengeri Trabzonban Ahmet Çamur rendőrtisztet búcsúztatták több kormánytag, köztük Recep Tayyip Erdoğan államfő részvételével. Çamur a délkeleti Hakkari tartományban vesztette életét a kurd fegyveresekkel vívott ütközetben (Fotó: Beta/AP)
A párt rendkívül jól szerepelt a júniusi parlamenti választáson, megszerezte a voksok 13 százalékát, eddigi legjobb eredményét érve el.
A török kormány főerejét adó, az országot 2003 óta folyamatosan irányító Igazságosság és Fejlődés Pártja (AKP) nyert ugyan, de 41 százalékos támogatottságával elvesztette az addigi abszolút parlamenti többségét. A szavazás óta viszont képtelen koalíciós partnert találni.
Ha augusztus 23-áig nem sikerül kormányt alakítani, jöhet az előrehozott választás, valamikor november közepén. Minden jel arra utal, hogy ezt a megoldást kell választani, mivel az AKP-val senki nem akar összefogni, kisebbségben pedig nem tudna kormányozni.
Ez már jó ideje nyilvánvaló, s a kormánypártot a háttérből irányító Recep Tayyip Erdoğan államfő minden alkalmat igyekszik megragadni a szavazatszerzésre. Ezzel hozható összefüggésbe a kurdok elleni hadjárat is, amelyet az IÁ ellen júliusban meghirdetett légicsapások leple alatt folytat. Katonái vagy rendőrei szinte naponta lecsapnak a kurdokra.
Erdoğan belpolitikai célja nyilvánvaló: jelentősen meg akarja gyengíteni a kurd pártot, és előrehozott választást akar kikényszeríteni. A 12 milliós törökországi kurd közösséget képviselő HDP-t igazából a parlamentből is kiszorítaná, s az eddiginél jóval több szavazót akar meghódítani saját pártjának. Ha ez sikerül, a törvényhozásban legalább 330 mandátumot szerezhet, és ez épp elég ahhoz, hogy referendumot írjon ki az elnöki rendszer bevezetéséről, ami egyik fő politikai célja.
Ahmet Davutoğlu kormányfő is úgy ítéli meg, hogy a múlt heti koalíciós egyeztetések kudarca után a megismételt voksolás lehet az egyetlen megoldás. Fel is szólította a parlamentet, hogy kérje új választás kiírását, amit szerinte mielőbb meg kellene tartani.
A felmérések arra utalnak, hogy az AKP ugyan növelheti előnyét a megmérettetésen, de csak kismértékben. Ez persze azt is eredményezheti, hogy újból abszolút többséget szerez.
A törökök jó részének ugyanis nem tetszik a bizonytalanság, a társadalom stabilitást vár. Erős kormányt, lehetőleg egypártit. A koalíciókhoz rossz tapasztalatok fűzik a lakosságot, a többség ezért támogatja az előrehozott választást.
