Érkeznek a büntetés-végrehajtási intézetben készült kerítésoszlopok (MTI)
Elkészült a gyorstelepítésű drótakadály a magyar–szerb határ Csongrád megyei szakaszán, Ásotthalomtól Kübekházáig – tájékoztatta a honvédség Csongrád megyei 1–6 munkacsoportjának parancsnoka hétfőn Mórahalmon az MTI-t. Bátor Ferenc alezredes elmondta: a terveknek megfelelően a hétvégén elkészült a drótakadály Ásotthalomtól a röszkei határátkelőig, valamint a Tisza keleti partján, a kübekházi hármas határtól, a Gyálaréti főcsatornáig.
A drótakadályon két kilométerenként személykapukat építettek be. A vizes szakaszokon, így a Röszke melletti Paphalmi főcsatornánál, illetve a Tiszasziget alatti, Gyálaréti főcsatornánál levő határzárról a hétvégén született döntés. Eszerint ezekre a részekre is drótakadály kerül majd, melynek szintén el kell készülnie az augusztus 31-ei határidőre – tette hozzá az alezredes.
A térségben Ásotthalomtól Kübekházáig mintegy kétszázan dolgoznak az ideiglenes határzár építésén. A gyorstelepítésű drótakadállyal párhuzamosan megkezdődött mögötte a három méter magas kerítés építése is. Ásotthalom és Mórahalom között négy cölöpöző gép dolgozik az oszlopok elhelyezésén, míg Tiszaszigetnél három gép. Előbbi helyszínen 5-6 kilométer kerítésoszlopot helyeztek már el, míg utóbbi helyszínen 1,5 kilométert – mondta el az alezredes.
Az elkészült drótakadály ellenére a hétvégén mindössze egyetlen nap alatt csaknem kétezer illegális határátkelőt fogtak el a magyar hatóságok. Negyvenegy csoportban 1931 illegális bevándorlóval – köztük 339 gyermekkel – szemben intézkedtek a rendőrök a polgárőrökkel együttműködve Csongrád megye déli részén vasárnap – tájékoztatta a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője hétfőn az MTI-t.
A hétvégén három nap alatt tiltott határátlépés miatt 5544 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök országszerte. Kilenc gyanúsított ellen közokirat-hamisítás, hét ellen pedig embercsempészés miatt indult büntetőeljárás – közölte a police.hu oldalon az ORFK.
A HORVÁTOK IS TARTANAK A KERÍTÉSTŐL
A drótkerítés ellenére is az Európai Unióba címmel közölt hétfőn írást a Večernji list horvát napilap, amely szerint a magyar határkerítés megépítése új útvonal felé terelheti a migránsokat – közölte az MTI. A lap úgy értesült, hogy a Vukovártól délre, a szerb határtól nem messze elhelyezkedő Tovarnik lehet az a kritikus pont, ahol a bevándorlók illegálisan bejuthatnának Horvátországba.
„A ténynek, hogy napról napra hosszabbodik a kerítés és egyre több menekült érkezik Szerbiába azért, hogy eljusson Magyarországra, aggasztania kellene a horvát hatóságokat” – közölte a lap, amely rámutatott arra is, hogy mivel meglehetősen sík vidékről van szó, nem kellene hegyet mászniuk a bevándorlóknak, útközben pedig erdőkön haladnának keresztül, ahol el is bújhatnának, továbbá ivóvizet és élelmet is találnának.
A lap egy nemzetbiztonsági szakértőt is megszólaltatott az ügyben, aki elmondta: a horvát rendőrség nagyobb erőfeszítések nélkül ellenőrizni tudja ezeket a területeket, és meg tudja védeni a horvát határokat. A szakértő utalt arra, hogy Horvátország és Szerbia között létezik egy szerződés, amely szerint Horvátország visszaküldheti az illegális határsértőket abba az országba, amelyből jöttek. Kiemeli azonban, hogy nagyon óvatosnak kell lenni, mert a menekültek között lehetnek terroristák is, akik teljesen más célokkal vegyültek a vándorló tömegbe.
Kolinda Grabar-Kitarović államfő a Večernji listnek adott interjújában a hétvégén kifejtette, hogy Horvátország keletről és délről is fenyegetettségnek van kitéve a terrorizmus, de az illegális bevándorlás tekintetében is, ami pedig aggodalomra ad okot. „A menekültek befogadására vonatkozó uniós kvótarendszer terve rövid távú megoldásnak bizonyult, és nem is jó, mert millióknak ad reményt Észak-Afrikában, hogy útnak induljanak” – mondta, majd hozzátette: napok kérdése, mikor fog a menekülthullám Horvátország felé irányulni, főleg ha Magyarország befejezi a kerítés megépítését szerb határán.
BRÜSSZEL NEM SZÓL BELE
Az Európai Bizottság elvből nem támogatja a határ menti kerítésépítést, ám az, hogy a tagállamok konkrétan milyen módon kívánják biztosítani a határt, nemzeti illetékességébe tartozik – felelte egy kérdésre Christian Wigand szóvivő a hétfői brüsszeli bizottsági sajtótájékoztatón.
Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény egyik szóvivője arra az újságírói kérdésre válaszolt, amely a Magyarország szerbiai határa mentén zajló kerítésépítéssel kapcsolatos brüsszeli álláspontot firtatta. A bizottság nem ad pénzügyi támogatást az ilyen határ menti kerítésépítéshez – tette hozzá Wigand. A szóvivő ezzel lényegében megismételte az Európai Bizottság – és személyesen Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyi EU-biztos – korábban többször leszögezett álláspontját.
Az újságíró által felvetett kérdésben szintén érintett Calais esetében a helyzet teljesen eltér a magyarországitól – jegyezte meg Christian Wigand. Szerinte ugyanis a francia kikötővárosban, a Nagy-Britanniába induló forgalom egyik gócpontjában a kikötő üzemeltetésének biztonságáról, valamint a migránsoknak a védelméről van szó, arról, hogy ne tehessék ki magukat életveszélyes áramütés kockázatának, amikor megpróbálnak illegálisan feljutni a járművekre.
„MAGYARORSZÁG ERŐN FELÜL TELJESÍT”
Magyarország erőn felül teljesít és a legtöbbet teszi az uniós országok közül a schengeni határok védelmében – mondta Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kérdésre válaszolva hétfőn, egy más témában tartott sajtótájékoztatón Budapesten.
Az államtitkárt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a Magyar Nemzet hétfőn arról írt: a Frontex, a schengeni határok védelmét ellátó uniós szervezet közlése szerint Magyarország nem vesz részt a bevándorlás mérséklését célzó, két földközi-tengeri műveletben. A napilap szerint ezzel Magyarország az egyetlen tagállam, amely távol marad az akcióktól.
A Magyar Nemzet szerint az Országos Rendőr-főkapitányság azzal indokolta a távolmaradást, hogy a szerb határ védelme leköti a magyar képességeket.
Kontrát Károly a sajtótájékoztatón elmondta: a lakosságszám és a bruttó hazai termék (GDP) figyelembevételével Magyarországra hárul a legnagyobb teher az illegális migráció miatt. Míg 2012-ben 2157 illegális migráns jött Magyarországra, addig a mostani hétvégén 4532 – mutatott rá.
A magyar kormány időben jelezte az uniós fórumokon, hogy megváltozott a migrációs helyzet. Történelmi helyzet van, Magyarország részt vesz az uniós együttműködésben, és erőn felül vállal anyagi terheket az unió és Magyarország biztonsága érdekében – jelentette ki. Hozzátette: az ideiglenes biztonsági határzár és az új menekültügyi jogszabályok nemcsak Magyarország érdekét szolgálják, hanem a schengeni határét is. Mint mondta, az unió elismeri a magyar erőfeszítéseket.
„Az EU-tagjelölteket nyilvánítsák biztonságos országgá”
Menekültügyi szempontból nyilvánítsák biztonságosnak az összes EU-tagjelölt országot – javasolta hétfői brüsszeli sajtónyilatkozatában Manfred Weber, az Európai Parlament (EP) jobbközép irányzatú, néppárti frakciójának vezetője.
– Tarthatatlan, hogy EU-tagjelölt országokból menekültek tízezrei folyamodjanak menedékért Európában – mondta a bajor CSU politikusa, utalva a nyugat-balkáni országokból érkező migránsokra. Az uniós országok gyakorlata értelmében a biztonságosnak minősített eredetországokból érkezőknek szinte semmi esélyük nincs arra, hogy menedékkérelmüket jogosnak ismerjék el. Weber szerint jelentős lépés lenne az európai migrációs politika jobb összehangolása felé, ha uniós szinten közös definíciót tudnának megfogalmazni a „biztonságos harmadik országok” fogalmára. A német politikus úgy véli, őszre ki kell dolgozni ezt a közös definíciót.
Jelenleg Albánia, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Törökország számít az Európai Unió hivatalos tagjelöltjének. Ilyen jogállást szeretne kapni Bosznia-Hercegovina és Koszovó is.
