2024. április 26., péntek

Kicsi fiú, kövér ember és az okos robot

Egy japán város pusztulására emlékezik ma, a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc napján a világ: 1945. augusztus 6-án délelőtt 8 óra 15 perckor az Egyesült Államok atombombát dobott le Hirosimára. A ledobott bombát az amerikaiak Little Boynak, vagyis kisfiúnak nevezték el. Little Boy addig soha nem tapasztalt mértékű pusztítást végzett, és több mint 140 ezer ember halálát okozta: 70 ezer ember azonnal meghalt, a többiek pedig később, a sugárzás okozta betegségekben vesztették életüket. A robbanás következtében akkora hőhatás lépett fel, hogy több áldozat körvonala beleégett a földbe és az épületek falába, sokan az epicentrumtól három kilométer távolságban is harmadfokú égési sérüléseket szenvedtek. A város 90 százaléka elpusztult, 76 ezer épületből 48 ezer teljesen megsemmisült. 70 évvel ezelőtt ezen a napon használtak először „élesben” nukleáris fegyvert, utoljára pedig a hirosimai atomtámadás után három nappal, amikor a szintén japán Nagaszakira ledobott, Fat Mannek (kövér embernek) elkeresztelt atombomba csaknem 80 ezer halálos áldozatot követelt, és további 75 ezren szenvedtek sugársérülést. Az amerikaiak elérték céljukat, a pusztító támadások után Japán letette a fegyvert.

Az atomcsapásokkal befejeződött a második világháború és elkezdődött a hidegháború. 1949-re a Szovjetunió is elkészítette a saját atomfegyverét, így a nukleáris hatalmat birtokló világ kétpólusúvá vált, de a szovjetek és az amerikaiak is tudták, hogy az atomhatalmak háborúja idővel a másik teljes pusztulásával végződne. Nukleáris robbanófejek tízezrei gondoskodtak arról, hogy soha ne használják egyiket sem. A Szovjetunió belerokkant a fegyverkezési verseny finanszírozásába, így az atomháború réme is tovaszállt.

Az Egyesült Államok és Oroszország nem sokkal a hidegháború vége után, 1992-ben betiltotta a kísérleti atomrobbantásokat. 2010-ben, a hirosimai atomtámadás 65. évfordulóján a résztvevők már a nukleáris fegyverek teljes betiltásáért szálltak síkra, tervük ambiciózus határidejeként 2020-at jelölték meg. Bár a nemzetközi közösség az atomleszerelést tartja elsődleges céljának, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet legfrissebb jelentéséből az derül ki, hogy kivétel nélkül minden atomhatalom új atomfegyvereket fejleszt és korszerűsíti a régieket, Kína pedig kis mértékben még növelte is nukleáris arzenálját. Viszont 2010 és 2015 között összességében 22 600-ról 15 850-re csökkent az atomfegyverek száma, elsősorban a teljes atomarzenál 90 százalékát birtokló Egyesült Államok és Oroszország jóvoltából. Ennek a két országnak azonban az atomfegyverek a tömegességük mellett más problémát is okoznak: az Egyesült Államoknak az arzenál elöregedésével vannak elsősorban gondjai, az oroszoknak inkább az ész nélkül elsüllyesztett nukleáris hulladékaikkal. Senki sem tudja például, mi pihen a Barents- és a Kara-tengerben, melyet atomtemetőnek használt a Szovjetunió, ezért a térségben tevékenykedő olajtársaságok nyersanyag után kutatva lényegében nukleáris aknamezőn lépdelnek.

Miközben az Egyesült Államok és Oroszország a hidegháborús tömegpusztító eszközök kínossá vált hagyatékával küzdenek, neves tudósok, szakértők Elon Muskkal és Stephen Hawkinggal az élükön már az úgynevezett önrendelkezésű fegyverek globális betiltását követelik, mert úgy vélik, hogy a katonai robotok olyan forradalmat robbanthatnak ki a fegyverkezésben, mint a puskapor és az atomfegyverek. A Buenos Airesben megrendezett Nemzetközi Mesterséges Intelligencia Konferencián közzétett levélben az aláírók azzal érveltek, hogy éveken belül megvalósulhat az emberi felügyelet nélkül gyilkoló robotok bevetése, aminek bekövetkeztét eddig évtizedekre becsülték. A távirányítású drónokkal ellentétben az önrendelkezésű fegyverek önmaguk keresik és támadják meg a célpontokat, és a nukleáris fegyverekkel szemben olyan nyersanyagokból állíthatók össze, melyek minden jelentősebb katonai hatalom számára elérhetők, így tömeggyártásuk roppant egyszerű. Az önrendelkezésű fegyverek csökkenthetik a katonai áldozatokat, de csökkentik a csatába bocsátkozási küszöböt is. „Amennyiben nem szüntetik be a fejlesztéseket, csupán idő kérdése, hogy a fegyverek a terroristák és hadurak kezeibe kerüljenek” – olvasható a levélben, melynek aláírói között találjuk Steve Wozniakot, az Apple társalapítóját, Noam Chomsky nyelvészt és politikai filozófust, valamint Demis Hassabist, a Google DeepMind mesterséges intelligencia fejlesztőcégének vezérigazgatóját is. Ők arra figyelmeztetnek: ha bármelyik nagy katonai hatalom elindul az MI fegyverfejlesztéssel, gyakorlatilag elkerülhetetlenné válik egy újabb globális fegyverkezési verseny – ezen a technológiai pályán az önrendelkezésű fegyverek lesznek a holnap Kalasnyikovjai.