A jelenlegi számítások szerint, úgy tűnik, augusztus elején várható lehűlés, nyilatkozta lapunknak Kovács Géza éghajlatkutató. A várható időjárásról beszélve a szakember megjegyezte, hogy hétfő környékén átmenetileg felfrissül az idő, de az nem tart majd egy-két napnál tovább.
(Fotó: Molnár Edvárd)
– A hőmérséklet 30 Celsius-fok közelébe süllyed le és egy kis csapadék is várható majd, de utána újból kánikulai melegre van kilátás. Egyértelmű, hogy folytatódik a nagyon meleg idő, bár közel sincs olyan meleg, mint volt 2007-ben, amikor július 15-től 25-ig naponta 38, 39, de volt hogy 40 Celsius-fokot mértek árnyékban, így az idei nyárra nem igaz a legmelegebb jelző – mondta Kovács Géza, majd hozzátette, hogy jelenleg 35 Celsius-fok körül alakul árnyékban a legmagasabb hőmérséklet.
Szavai szerint ennek a szokatlan hosszú meleg időnek egy tartós délnyugati, déli áramlat az oka, amelynek köszönhetően szinte „megülepedett” a forró afrikai levegő. A szakember szerint az északról, északnyugatról váltakozó, de többnyire száraz levegő áramlik, de Vajdaságot csupán súrolják ezek a frontok, nagyobb zivatarokat pedig főleg csak Magyarország északi részein okoznak.
– A következő napokban érkező frontok is csupán súrolni fognak bennünket, ugyanúgy mint most hétvégén, amikor is csupán egy két fokot csökkent a hőmérséklet. A tartós, hét nyolc napja tartó meleg pedig megviseli az emberi szervezetet. Néhány napnyi ilyen meleg idő elviselhető, de amikor hetekig van ilyen meleg, az mindenkit megvisel – mondta a szakember.
A hosszan tartó meleg a szívbetegek, az idősek és gyermekek mellett még az egészséges embereket is megviseli. A szakember ezért nagyon fontosnak tartja, hogy azok a személyek, akik érzékenyek a hőségre, ha tehetik, kiváltképp, ha légkondicionáló berendezést használnak is otthon, csak a reggeli órákban hagyják el lakásukat. Figyelmeztetése szerint gondot okoz a légkondicionáló berendezés használata is, ugyanis nagyon megviseli a szervezetet, ha közel 20 Celsius-foknyit változik meg egy pillanat alatt a hőmérséklet, amikor a jól lehűtött szobából az ember kimegy a déli órákban a szabadba. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a szakemberek szerint a külső és a belső lehűtött hőmérsékleti különbség nem lehet 7-8 Celsius-foknál több. Az UVB sugárzásról szólva kiemelte, hogy az utóbbi években – többek között a környezetszennyezés miatt – olyan magas, hogy aki teheti 10 órától 17 óráig ne legyen a napon, ne napozzon, ha pedig nem kerülheti el a tűző napon való tartózkodást, akkor használjon megfelelően erős naptejet, fejfedőt. Mint megjegyezte, a hosszan tartó hőség miatt a lakásokban úgy átmelegednek a falak, hogy azok éjszaka sem tudnak lehűlni. Nagyon fontosnak nevezte a nagy mennyiségű, akár 5 liternyi, lehetőleg szénsavmentes folyadék fogyasztását, amelyet nem szabad nagyon lehűteni, az étkezés során pedig válasszanak kímélő fogásokból, gyümölcsökből álló étrendet.
Az éghajlatkutató szerint az ilyen meleg nyarak nem számítanak furcsának, harminc, negyven évvel ezelőtt is voltak ilyen forró, 35 Celsius-fok feletti napok, azonban ezeket markáns lehűlések, hidegfrontok szakították meg. Hozzátette, ilyen volt 1946 júliusa is, 36 fokról egy nap alatt 25 fokra csökkent a legmagasabb hőmérséklet, míg ugyanazon év szeptember 9-én Szegeden például 38 Celsius-fokot mutattak a hőmérők higanyszálai. Szavai szerint ez azt bizonyítja, hogy korábban is voltak extrém meleg napok, azonban nem tartottak olyan hosszú ideig, mint ma.
– Néhány napig hűvös idő volt, majd újból érkezett egy forró hullám. Az utóbbi években ezek a lehűlések ritkábbak és sokkal gyengébbek lettek. Az embernek most nincs lehetősége arra, hogy egy picit felfrissüljön – mondta Kovács.
Az átlagosan nagyobb melegről beszélve megjegyezte, hogy nem csak az idei nyár, hanem az egész év is melegebb volt az átlagnál, január például 4,3 Celsius-fokkal volt melegebb az átlagnál és csupán május alakult az átlagnak megfelelően. Szavai szerint mindez alátámasztja a környezetszennyezés okozta éghajlatváltozást. Végezetül megjegyezte, hogy a tartós, akár augusztus 20-ig is eltartó hőség mellett a szárazság is gondot okoz és bár a tavalyi nyár csapadékos volt, idén úgy tűnik, az egész nyár száraz lesz, ami komoly gondokat okozhat a mezőgazdaságban.
Nyitókép: (Fotó: Molnár Edvárd)
