Szőttesekkel délről északra elnevezéssel nyílott kiállítás tegnap a piroti és sztapári ćilimekből a zombori Városi Múzeumban. A gyűjteményt korábban nagy sikerrel mutatták be Pirotban.
A szerbiai népművészet jelentős alkotásai közé tartozik a sztapári és a piroti ćilim (kilim), vagyis szőttes. Az utóbbit már a szellemi örökség részeként tartják nyilván, és ezt szeretnék a zombori kézimunkázó nők elérni a sztapári szőttes esetében is. Az Etno-hálózat (Etno mreža) szerveződés Ausztrália belgrádi nagykövetsége közreműködésével összekapcsolta a két város népművészeit. A Zlatne ruke Somborke és a hódsági Lenka egyesület tagjai és a sztapári Staparke egyesület szövőnői egy intenzív tanfolyamot követően immár önállóan készítik a messze földön híres szőtteseket. A belgrádi Iparművészeti Kar és a zombori múzeum szakembereinek közreműködésével megtervezték az első, sztapári motívumokkal díszített használati tárgyakat, poháralátéteket, terítőket, amelyeket reprezentatív protokolláris ajándékként mutattak be a szerb kormány, a tartományi adminisztráció és a külügyminisztérium illetékeseinek.
Amíg a régi, Pirotban hagyományos szőttesek zömmel mértani alakzatokat mutatnak, addig a sztapárit virágmotívumok díszítik. Az országban más vidéken is megjelenik a virágmotívum, ezektől meg abban különbözik a sztapári rózsa, hogy több színt használunk kidolgozása során. Máshol ugyanis legfeljebb három színből szövik a virágmotívumot, Sztapáron 4–6, vagy még több szín jeleníti meg a rózsát, ami sokkal precízebb kidolgozást követel, egyben növeli a termék szépségét és értékét.
A kiállítás megnyitójának résztvevői (Fotó: Fekete J. József)
A már antikvitásnak számító és újonnan készült szőtteseket bemutató tárlat megnyitóját Violeta Jovanović, az Etno mreža igazgatóbizottságának elnöke moderálta, és ő fordította Melinda Rio, Ausztrália szerbiai nagykövetségének első titkára és konzulja szavait.
– Nagykövetségünk fölismerte a hagyományos szerbiai szőttes hagyományőrző, kulturális és gazdasági lehetőségét, és ennek a fölismerésnek a nyomán jött létre Szerbia legdélebbi és legészakabbi régiójának kapcsolata Pirot és Zombor együttműködése révén, és ennek keretében valósult meg a kilimkészítést ösztönző projekt is. Támogatjuk a nők nagyobb közéleti szerepvállalását, mind a politikai, mind a gazdasági életben, és úgy tartjuk, a kézművesség is kitörési lehetőséget nyit gazdasági önállósodásuk felé, miközben embereket és kultúrákat összekötő missziót is teljesít – mondta Melinda Rio.
A kiállítást hivatalosan megnyitó Saša Todorović polgármester azzal kezdte beszédét, hogy egy mondás szerint Zomborról azt tartják, hogy csupán egy település Sztapár mellett, vagyis ami Sztapáron van, az Zomborban nincsen.
– Ezzel a projekttel azt is bizonyítani kívántuk, hogy a város éltetni kívánja a falun létrehozott értékeket. Amikor piroti kollégámmal együttműködési egyezményt kötöttünk Pirot község és Zombor város között az ausztrál nagykövetségen, ott a piroti és a sztapári ćilimek mellett a bezdáni selyemdamasztot is láttam kiállítva. Talán a sors fintora, hogy saját értékeinkre egy ilyen távoli ország hívta föl a figyelmünket, és sarkallt ennek a potenciálnak a kihasználására, és emiatt hálásak vagyunk az ausztrál nagykövetségnek – hallottuk a polgármestertől.
Violeta Jovanović köszönetet mondott a ćilimkészítő projekt minden résztvevőjének és támogatóinak, majd közölte, hogy alig egy hónap múlva háromnapos műhelymunkát tartanak Sztapáron a régió szövőnőinek.
A Zombori nyár rendezvénysorozat keretében nyílott kiállítás vasárnapig látogatható.
