– Akár nemzetközinek is nevezhetjük a Berta Ferenc Zsebszínház évadzáró Találkozásait, ugyanis két tervezett vendégünk, Verebes Ernő zeneszerző Budapestről, Mrákovits Péter szobrászművész pedig Belgrádból gondol szívszorongva ma esti programunkra – mondta tréfásan bevezetőjében a műsorvezető Fekete J. József. Az est hasonlóan laza hangulatban folytatódott. A fiatal Pogány Róbert – Robi rajzkiállítását Milorad Rađenović, a ’76-os Képzőművészeti Csoport elnöke nyitotta meg, majd azonnal átadta a szót a kiállító nagymamájának, az ugyancsak képzőművész Pogány Margitnak. A nagymama is mindössze ennyit mondott:
– Mrákovits Péter, a Milan Konjović Galéria igazgatója boldogan vállalta a tárlat megnyitását, majd időben értesített, hogy el kell utaznia. Tanára volt Robinak, és nagyra tartotta tehetségét. Az unokám megrajzolta az ő portréját is, és a tanár úr ezt a rajzot ma is a galéria igazgatói szobájában őrzi. Szerintem ez a legnagyobb elismerés, amit egy tanár a dákjának adhat.
Pogány Róbert elmondása szerint csupán kedvtelésből rajzol, de befogadta a népes zombori alkotócsoport, így kénytelen lesz komolyabban venni a képzőművészetet. Egyébként ez volt az első önálló kiállítása, ami nem egyedülálló a Zsebszínház történetében, mivel fennállásának 14 esztendeje alatt számos kezdő műkedvelőnek adott első kiállítási lehetőséget, ami a jelen lévő média révén újabb távlatokat nyitott előttük, más helyeken is bemutatkozhattak, díjakat gyűjthettek be.
A Zsebszínház a 2015-ös esztendőt a vajdasági magyar könyvkiadóknak, kiadványaiknak és szerzőiknek szentelte. Az elmúlt kedden a zentai székhelyű Vajdasági Magyar Művelődési Intézet volt a vendég, az intézményt a VMMI könyvtárosa, Kaszás Angéla képviselte, az intézet vendégei pedig Beszédes István költő, író, műfordító, szerkesztő, műszaki szerkesztő és nem utolsósorban könyvkiadó, valamint Bakos Árpád zeneszerző, muzsikus, zenei előadóművész voltak. Az utóbbi kobozjátéka lenyűgözte a közönséget, a szerb ajkú nézők közül – mert a Találkozásokat – rendszeresen látogatják a magyarul nem beszélő, de értő zomboriak is –, nem látták még ezt a hangszert, és a műsort követően élénken érdeklődtek iránta.
Kaszás Angéla a műsorvezető fölkérésére beszámolt a VMMI tevékenységi köréről. Ahogy fogalmazott, egyszerűbb lenne azt fölsorolni, amivel nem foglalkozik az intézet. Kiemelte a színi amatőrökkel és műkedvelő rendezőkkel folytatott folyamatos munkát, a képzéseket, a táborokat, segítséget a darabválasztáshoz és a szövegkönyvek biztosítását, az amatőr színtársulatok megmérettetésének társszervezői szerepkörét.
– Könyvtárunkban mindent gyűjtünk, ami a vajdasági magyarságot érinti, szépirodalmi, szociográfiai könyveket, folyóiratokat, amelyeket folyamatosan digitalizálunk, és hozzáférhetővé teszünk. Az a célunk, hogy ami itt, a Vajdaságban magyarul megjelent, az elektronikus formában bárki számára hozzáférhető legyen – mondta a könyvtársnő. A továbbiakban bemutatta az intézet Vers-Zene sorozatának három darabját, Domonkos István, Verebes Ernő és Sziveri János szöveg-zene-kép fúzióját tartalmazó, CD-melléklettel ellátott kiadványait.
Beszédes István, aki mindhárom kiadvány létrehozásának megkerülhetetlen szereplője volt, összefoglalta azok létrejöttének körülményeit, kulisszatitkait, és felvetette, hogy a három hangoskönyv után el kell gondolkodni, hogyan, merre tovább, nehéz volt ugyanis „kihordani” az eddig hármat, amelyek viszont adták magukat, mert Domonkos és Verebes maguk írták a zenét a verseikhez, vagy verseiket a zenéjükhöz, Sziveri esetében meg magánkézben lévő hangdokumentumokból és Bakos Árpád ihletett zenéjéből komponálták meg a szerkesztők a hanganyagot. Beszédes emellett érzékletesen ecsetelte a saját nemzedéke Zenta- és művészetélményét, az első zentai rockoperát, amelynek maga is szerzője és vezérénekese volt, a kezdeményezést, amelyből kinőtt az idén húszéves énekelt versek fesztiválja, de a szerzőtársa, Bakos Árpád közti, színház-zenei konfliktus produktív hatását se kerülte meg.
Bakos Árpád a zene és a színház kapcsolatáról beszélt, miközben a szívéhez közel álló népdalokat énekelte. Érzékletesen mutatta be a rendező és dalszerző közti együttműködés felfokozott dinamikáját, amelyből az előadás feszessége nő ki végül.
A rendezvény végén a Zsebszínház elnöke egy virágcsendéletet ábrázoló festményt ajándékozott a Vajdasági Magyar művelődési Intézetnek, miként az eddig vendégül látott könyvkiadóknak is képzőművészeti alkotást adott át.
A Találkozások évadzáró műsorát követően a közönség kiváló pogácsát, üdítő pálinkát és egyéb italokat fogyaszthatott, ami kapcsán – többszemközti beszélgetésben – vita alakult ki a doroszlói Lennert Móger Tímea költőnő és a csantavéri Bakos Árpád közt, hogy melyik faluban főzik a jobb pálinkát. A Zsebszínház elnöke ezt az ízlésbeli vitát kihívásként értékelte, és fölvetette, hogy hajlandó egy pálinkacsata megszervezésére, amire biztosan eljön az a kilencven néző is, akik végigtapsoltak az évadzáró műsort.
