A Magyar Nemzeti Tanács tegnap tartotta meg 8. rendes ülését, amelynek napirendjén harmincöt napirendi pont szerepelt. A tagok többek között az MNT felsőoktatási ösztöndíjprogramjáról, demonstrátori programjáról és az Európa Kollégiumban való elhelyezésről döntöttek, valamint jóváhagytak több végrehajtó bizottsági döntést. Az ülést mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnöke nyitotta meg, az ülésen 29 tanácstag vett részt.
A napirend elfogadása előtt Várkonyi Zsolt ügyrendsértés jogán kért szót, megjegyezve, hogy az Európa Kollégiumba való elhelyezésről szóló határozat elfogadása jogsértő.
– A kollégiumnak három társalapítója van: az Európa Alapítvány, a tartomány és az MNT. Ez a határozat a diákok elhelyezéséről szól, azonban teljesen szembemegy az Európa Kollégium alapszabályával, ugyanis az teljesen más módot határoz meg a kollégiumba való bekerüléséről, ezért azt javaslom, hogy a tanács vegye le napirendről a határozat elfogadását. A kollégium igazgatóbizottságának először meg kellene hoznia az Európa Kollégium új alapszabályát, amelyet az MNT, majd az Európa Alapítvány véleményez, majd ezt követően hagyja jóvá a tartomány – mondta Várkonyi.
Vass Tibor a kialakult helyzettel kapcsolatban kijelentette, hogy az MNT-nek nem szabadna olyan dokumentumot az asztalra helyezni, amely jogilag kifogásolható vagy megtámadható.
Dudás Károly arra kérte az MNT-tagokat, hogy „ne játsszanak jogi bújócskát”, ne keressen mindenki a kákán is csomót, ugyanis ennek a délvidéki magyar gyerekek „isszák meg a levét”, hanem még a mai ülésen találjanak a problémára megoldást.
Bábi Attila, az MNT hivatalának vezetője megjegyezte, a vita során többször elhangzott, hogy törvénytelen a határozat, azonban a tartomány egyetemi diákokról szóló határozatának 16. szakasza szerint az MNT, az Európa Alapítvány és a tartományi képviselőház az egymás közötti viszonyokat szerződéssel rendezi.
– Ez a szerződés már elkészült és a tartományi kormány el is fogadta. A gond az volt, hogy az Európa Kollégiumot állami rendszerű kollégiumnak tervezték, de ebből ki szeretnénk lépni. Az Európa Alapítvány az épülettulajdonos lenne, az Európa Kollégium térítésmentesen bérelné az épületet és irányítaná a kollégiumi életet, az MNT pedig meghatározná a pályázati feltételeket. Valójában fel szeretnénk gyorsítani a lépéseket és nem szeretnénk, hogy a tartományi kormány kései döntése miatt lekéssünk a kollégium „diákokkal történő feltöltéséről” – mondta Bábi Attila.
Az MNT elfogadta a napirendi pontokat, majd az előző ülés jegyzőkönyvét is. A MNT ösztöndíjprogramjának határozatjavaslatát Hajnal Jenő terjesztette be, kiemelve, hogy az ösztöndíj odaítélésének legfontosabb kritériuma a tanulmányi eredmények voltak, azonban a szociális háttér is beleszámított.
– Az MNT konzultatív felsőoktatási testülete az ösztöndíjrendszerrel kapcsolatban a következő javaslatokat támogatta: a nem akkreditált felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók kivételét, a diszkréciós ösztöndíjak minimalizálását, a demonstrátori ösztöndíjrendszer felülvizsgálatát, az ösztöndíjrendszerbe való visszakerülést évismétlés esetén, az ösztöndíjas magyar tanulók a tanulmányaik megszakítása esetében kötelezve legyenek az ösztöndíjak visszafizetésére, a külföldön szerzett bizonyítványok és oklevelek egyszerűsített elismerésének biztosítását és a honosítás megtérítését – indokolta meg a határozatjavaslatot az MNT elnöke.
(Fotó: Molnár Edvárd)
Az ösztöndíjprogrammal kapcsolatban Tari István terjesztett be módosító javaslatokat.
– A diszkréciós jogot meg kellene szüntetni. Nem lehetnek kivételek. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a diákok szociális helyzetét minél inkább figyelembe vegyük. Továbbá azt szeretnénk, hogy ne csak azok a diákok pályázhassanak ösztöndíjra, akik magyarul tanultak, hanem azok is, akik anyanyelvápolásban részesültek és magyar nyelvtudásról rendelkező okirattal rendelkeznek – mondta Tari István.
Várkonyi Zsolt szerint aránytalan az ösztöndíjakért hároméves munkavállalást követelni, szerinte ugyanannyit szabadna, mint amennyi ideig ösztöndíjat kapott a hallgató.
Perpauer Attila, az MNT oktatási bizottságának elnöke elmondta, hogy a magyar anyanyelvápolás azért került le, mert az MNT-t emiatt támadták legtöbbet, azzal a váddal, hogy így bárki kaphat az MNT-től ösztöndíjat.
– A legfontosabb az, hogy minél többen iratkozzanak be egyetemre szülőföldjükön és itt fejezzék be az egyetemet, és útközben ne tehessék meg, hogy átjelentkeznek például Magyarországra és két helyről is kapjanak ösztöndíjat. Az elmúlt években erre is volt példa – mondta Hajnal, aki szerint a konzultatív testületek részéről a legtöbb kritika arra érkezett, hogy bárki ösztöndíjas lehet, és bármikor, bármilyen kötelezettség nélkül kiléphetett a rendszerből.
A Tari István által beterjesztett módosítási javaslatokat a tanács elutasította. Az ösztöndíjprogram határozatát 21 igennel, 1 nemmel és 6 tartózkodással elfogadta az MNT.
A demonstrátori határozatjavaslatot szintén az MNT elnöke indokolta meg, majd azonnal megtárgyalták a Tari István által beterjesztet módosítási javaslatokat, amelyek mindegyike a szavazás során elvetésre került. A demonstrátori ösztöndíj-határozatot 23 igennel, és 3 tartózkodással elfogadták.
Az Európa Tanács kollégiumi programját Hajnal Jenő indokolta meg, kiemelve, hogy fontos eszköze lesz a magyar egyetemisták továbbtanulásának.
– Az Európa Kollégiumba összesen 428 hallgató kaphat helyet jelképes térítés ellenében. A hallgatók kollégiumi elhelyezése pályázati rendszer útján történik. Az első körben 150 elsőéves hallgatóra írnának ki pályázatot, hiszen a többiek októberben tudják beírni az évfolyamukat, így a második körben a másod, harmad, negyed és ötödéves hallgatók részesülnének előnyben, a fennmaradó helyekre újból az elsős hallgatók pályázhatnak majd – mondta Hajnal Jenő.
Várkonyi Zsolt szerint a határozatjavaslatban egy másik jogsértés is van, ugyanis az oktatási minisztérium rendelete szerint az elsőéves hallgatók legalább három hónappal a tanév kezdete előtt meghirdetett pályázatok alapján kerülhetnek be egy kollégiumba, a másod, harmadfokú egyetemi hallgatók pedig a beiratkozás után szerezhetik meg a lakhatást.
Beretka Katinka felszólalásában elmondta, hogy valójában az alapszabályt változtatják majd meg a határozat alapján, holott az MNT határozatának kellene alkalmazkodnia az alapszabályhoz.
– Az Európa Kollégium alapszabálya kimondja, hogy elszállásolásra való joga azoknak a hallgatóknak van, akik megfelelnek a törvény szerinti feltételeknek. Ezek között a feltételek között nem szerepel, hogy valaki magyarul tanult vagy sem, illetve az alapszabály kimondja, hogy a pályázó lakóhelye nincs a felsőoktatási intézmény területén, míg mi a határozatunkban kimondtuk, vagy nincs, illetve 30 kilométernél rövidebb távon él – mondta Beretka Katinka.
A Tari István által beterjesztet módosítási javaslatokat az MNT nem szavazta meg. A határozatjavaslatot az MNT 20 igennel, 3 nemmel és 6 tartózkodással elfogadta.
Az Európa Kollégium megbízott igazgatójának az MNT végrehajtó bizottsága Snejder Sára Ildikó újvidéki lakost javasolta. A testület elfogadta a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaköri besorolásának kibővítését, 10-ről 20-ra növekedne munkahelyek száma, majd elfogadták a magyarkanizsai Cnesa OMI alapító okiratának módosítását is. Az MNT ezt követően elfogadta Kocsis Elvirát és Sípos Klaudiát az Óbecsei Népkönyvtár igazgatóbizottsági tagjának, majd jóváhagyta az újvidéki általános iskolák és iskoláskor előtti intézmények hálózatát. A továbbiakban jóváhagyták a zentai Közgazdasági és Kereskedelmi Iskola átképzési tervét, majd a soron következő napirendi pontokat összevonva szavazták meg. A MNT jóváhagyta több iskola igazgatójának megválasztási eljárását, majd a 15 főnél kisebb létszámú magyar tagozatok megnyitásáról döntött.
A tanács döntése értelmében 15 főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű tagozat nyílhat az óbecsei Zdravko Gložanski Általános Iskolában 6, a zentai Stevan Sremac Általános Iskola felsőhegyi Csokonai Vitéz Mihály kihelyezett tagozatában 14, a zentai Stevan Sremac Általános Iskola tornyosi Tömörkény István kihelyezett tagozatában 12 tanulóval. A szabadkai Đuro Salaj Általános Iskolában 6, a kisoroszi Gligorije Popov Általános Iskolában 3 tanulóval indulhat önálló osztály, a szerbittabéi Miloš Crnjanski Általános Iskolában pedig 6 tanulóval. Az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskolában 22 tanuló indulna első osztályba, itt azonban a különleges igények miatt 2 osztály nyílik, az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola dreai kihelyezett tagozatában 3 elsőssel indul szeptemberben a tanév, ők a harmadikosokkal lesznek összevonva. A gombosi József Attila Általános Iskolában 6, a nagybecskereki Sonja Marinković Általános Iskolában 6, a temerini Kókai Imre Általános Iskola telepi kihelyezett tagozatában 12, a szabadkai Ivan Goran Kovačić Általános Iskolában 2 tanuló kezdené meg az első osztályt, és az adai Cseh Károly Általános Iskola törökfalui kihelyezett tagozatában 8 tanulóval indul szeptembertől osztály. Végezetül a tanács jóváhagyta az Óvodába indulok című tankönyvet (3-4 évesek részére) és az Óvodába járok című tankönyvet (4-5 évesek részére).
