A szomszédos országok közül jó néhányban tapasztalhatók kifejezetten magyarellenes fellépések, az Információs Hivatalnak (IH) ezek ellen is küzdenie kell – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt kedden, az éves meghallgatásán.
(Fotó: MTI)
Lázár János hangsúlyozta: Magyarország nem mondhat le a Kárpát-medencei magyarok érdekeinek folyamatos védelméről, és ebben nagy szerepe van az Információs Hivatalnak.
Az IH felügyeletét ellátó miniszter elmondta: a kormány támogatja a Kárpátalján élő magyar kisebbséget, a célja megvédeni az ott élők érdekeit. A magyar hírszerzésnek és a közigazgatásnak napi kihívás, hogy a kárpátaljai magyaroknak hátteret nyújtson, támogatást adjon, mert ezt a munkát Ukrajna gátolja, ami „diplomácia koccanásokhoz” vezet – közölte.
AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÖRVE ALATT
Romániában koncepcionális büntetőügyek indultak a magyarok ellen, a kormányzat kifejezetten magyarellenes akciókat hajt végre „az igazságszolgáltatás és a transzparencia jelszavával és álszavával” – fogalmazott. Az igazságszolgáltatásban tapasztalható magyarellenes fellépés során a magyar történelmi egyházak mozgásterének, anyagi helyzetének a destabilizálására törekednek, ami sérti a szabad vallásgyakorlás jogát is – tette hozzá. Megjegyezte: jelen pillanatban nem tudják megítélni, ezeknek az akcióknak van-e közük az Egyesült Államok és a román kormány közötti szoros együttműködéshez.
A miniszter példátlannak nevezte a horvát kormány akcióját a Mol–INA-üggyel kapcsolatban, amelynek az egész magyar gazdasági elit diszkreditálása, a Mol teljes vezérkarának büntetőeljárásokba történő bevonása a célja. Hozzátette: Horvátországban vannak olyan pártok, politikai erők, amelyek magyarellenes jelszavakkal kampányolnak.
A miniszter szerint „szándékos és tudatos bojkott” áll a hátterében annak, hogy nem készült el a román és a horvát gázvezeték Magyarország irányába.
LEJÁRATÁS ÉS LOBBIZÁS
A miniszter elmondta: a magyar hírszerzés három kiemelt partnere a német, az izraeli és az amerikai, és „nem könnyítette meg a hírszerzés tevékenységét” az, hogy az Egyesült Államok és Magyarország közötti viszony az elmúlt évben – a magyar belpolitikai helyzet megítélése miatt – jelentősen megromlott, „jónak semmiféleképpen nem nevezhető”.
A miniszter beszélt arról is, hogy az IH feltérképezte azokat az érdekcsoportokat, amelyek megpróbálták az országot lejáratni. Ezzel kapcsolatban utalt a német külügyi intézet tanulmányára, amely feltárta, hogy a német sajtó, amerikai összeköttetésekkel hogyan torzította el a Magyarországról kialakult képet. Jelezte: az IH kiemelten foglalkozik az országról alkotott vélemények befolyásolásával.
– Egyértelmű információink vannak arra, hogy mely magyarországi gazdasági csoportok teszik a kormány által okozott gazdasági sérelmeiket uniós kötelezettségszegési eljárások tárgyává – jelentette ki. – A Magyarországgal szembeni gazdasági jellegű kötelezettségszegési eljárásokban megdöbbentő lobbizás zajlik a magyar törvényhozással szemben enyhébb adótörvényekért, előnyösebb gazdasági szabályokért – tette hozzá.
Lázár János szerint komoly lehetőséget jelent, hogy a brüsszeli állandó magyar képviselet és a hírszerzés egy szervezeti egységben, a Miniszterelnökségnél van, mert a hírszerzés segítségével az ország jobban tudja majd érvényesíteni érdekeit a brüsszeli döntéshozatalban.
GAZDASÁGI ÉRDEKVITÁK KÖVETKEZNEK
A miniszter Molnár Zsoltnak (MSZP), a bizottság elnökének a kérdésére válaszolva azt mondta: Brüsszel és Magyarország vitái átstrukturálódnak. A jövőben jóval erősebbek lesznek a gazdasági típusú– a versenyjogi, a tiltott állami támogatással kapcsolatos, a diszkriminációmentesség kérdése – viták, mint a szabadságjogi és demokráciaviták, mert azokat már megvívtuk. Most pénzről, gazdasági érdekről lesz szó, és nem szabad alábecsülni azokat az erőket, amelyek Magyarországon veszítenek, és Brüsszelbe mennek – fogalmazott.
A magyar politikai elit egy része súlyosan tévedett, amikor a NATO- majd az EU-csatlakozás után úgy gondolta, „el van rendezve” az ország biztonsága – közölte. A határvédelem például nemzeti hatáskör, és vagy a határzárral oldjuk meg, vagy „élő erővel”, de utóbbi sem kerülne kevesebbe – tette hozzá Lázár János.
