A szalakótavédelem 2003-ban indult meg Szerbiában, a Riparia Természetbarátok Egyesülete és a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesülettel közös projektumaként. Szekeres Ottó, a Riparia elnöke lapunknak elmondta, folyamatosan követik a szalakótákat, több mint tíz éve figyelik, hogy a lépések, amelyeket tesznek, milyen hatással vannak a védelemre. Az élőhelyeket próbálják rendezni, odúkat helyeznek ki.
– Azért csökken a szalakóták száma, mert nincs odú, ahol költhetnének. Az erdészet ugyanis kivágja az öreg, odvas fákat. A tevékenységünknek köszönhetően 15 párról sikerült az elmúlt években 150 párra emelni a szalakóták számát. A másik veszélyforrást jelenti, hogy ezek a madarak hosszan vonulnak, egészen Afrikáig, s útközben több veszély is leselkedik rájuk. Magyarország és Románia közös projektjének köszönhetően, amely három évig tart majd és összesen negyven szalakótát érint közvetlenül, Szerbia is részt vehet a programban. Ennek a lényege pedig az, hogy szatellittel követjük ezeket a szalakótákat, egy internetes oldalon lehet figyelemmel kísérni, hogy hol jár a madár, esetleg amennyiben elakad, akkor ki tudunk menni a helyszínre és megnézni, hogy mi történt vele. Tudjuk, hogy vannak részek, ahol vadásznak is rájuk. Mindezeket az információkat most megerősítheti ez a nyomkövetés. Szabadkán sikerült egy öreg madarat befognunk és követőt tenni rá. Nálunk még egy madárra kerül majd szatellit, és összesen negyvenre, amelyek útjáról már teljes képet tudunk kapni, hogy a szalakótákra milyen veszélyek leselkednek útközben és ennek köszönhetően pedig lépéseket tudunk tenni annak érdekében, hogy ezeket csökkentsük, s egyben megőrizzük és növeljük a számukat – magyarázta Szekeres.
A Riparia Természetbarátok Egyesülete július 19-én szervezi meg hagyományos ökológiai nyári táborát, amely kutató és oktató jellegű egyben, s a madárgyűrűzésen és megfigyelésen kívül az idén lesz mocsáriteknős-monitoring, lepkés szekció és botanikai szekció is. Jelentkezni még lehet az info@riparia.org.rs e-mail címen.
