Sándor Zoltán Térdről a világ című, 12 elbeszélést magában foglaló kötete a zEtna Kiadó Vulkáni Helikon sorozatában jelent meg.
Bár a kötet elbeszélései a szerző környezetéből merítenek – felsejlik bennük a jelenre teherként nehezedő múlt, a délszláv háború gyógyulatlan sebei, a szociális létbizonytalansággal sújtott társadalom –, de túlmutatva az adott miliőn társadalmi, általános emberi problémákat boncolgatnak. Tragikus, olykor tragikomikus történetek ezek, amelyekről az elmúlt két-három évtized tanúi tudják: de még mennyire megtörténhettek – olvasható a könyv ajánlójában.
Egy rövid részlet a Jelenetek egy kiállításról című elbeszélésből:
– Csodálatos... Minden élőlény, még a legprimitívebb élőforma is, nap mint nap megerősíti bennem azt a meggyőződést, hogy a lét legfőbb hajtóereje a szabadságvágy. Életünk nem más, mint egy permanens szabadságharc: jogainkért, kultúránkért, életformánkért, hitünkért, művészi szabadságunkért – motyogta, közben remegő kézzel feltette szemüvegét, és széthajtotta négyrét hajtogatott alkalmi írását.
Szerkesztette: Sinkovits Péter.
A könyv ára 500 dinár, megrendelhető a www.zenta.org honlapon.
St. Euphemia
Sirbik Attila St. Euphemia című regénye a Forum és a Magvető Könyvkiadó közös kiadásában jelent meg.
– Hogyan és mire eszmél egy vajdasági kamasz a kilencvenes években? Arra, hogy se eszme, se történet nem jutott már neki. Zabhegyezés helyett hungarocell a torkodba, avagy Hitchcockba oltott Tarr Béla. De főként háború és háború. Sirbik Attila szövege generációs kulcsregén.
Ez a generáció családi nihilből érkezik a vidéki punkba, ugyanakkor Lajkó Félixék ellopott dobszerkója és a drogos őrjöngések csupán futó örömöt jelentenek. Mintha minden kihágás pótcselekvés lenne, hogy ne kelljen szembenézni az értelmét vesztett világgal, amelynek rendjét szétforgácsolta a háborús kataklizma.
Mert jobb híján a Jugoszláv Hadsereg nevel fel, ha bevonulsz, ha nem, az eredmény ugyanaz: élőhalottként bolyongsz a hallucinációk valóságában – írja recenziójában Nemes Z. Márió.
A könyv szerkesztői Sági Varga Kinga és Szegő János voltak.
A könyv 690 dináros áron rendelhető meg a www.forumliber.rs honlapon.
A szabadkai zsinagóga
Klein Rudolf A szabadkai zsinagóga – A zsidó közösség, az építés, a város és kultúrtörténeti jelentősége című könyvének második, bővített kiadása most jelent meg a Pro reliquiis scribarum Egyesület kiadásában.
,,A szabadkai zsinagóga rendkívüli vállalkozás volt mind a viszonylag szerény zsidó közösség, mind pedig az építészeti remekművekben egyáltalán nem bővelkedő, nemzetiségileg és kulturálisan erősen megosztott, óriásfalunak tisztelt hatalmas mezőváros számára, valamint kimagasló teljesítmény a még nem igazán befutott építészpáros, Jakab Dezső és Komor Marcell életművében is. Mindhárom téren vízválasztó ez az épület: a megizmosodott vidéki magyar zsidóság magára ébredésének, a város hirtelen fellendülésének, építési lázának hajnalát, és az építészek pályájának felívelését jelzi. A zsinagóga térkoncepciójából és majdnem minden részletéből a frissesség és innováció árad – olvashatjuk a szerző előszavában az 1901–1903 között épült szabadkai nagy zsinagógával foglalkozó kötetben.
A szerző taglalja, miből adódóan újdonság ez az épület a Magyar Királyság zsinagógaépítészetében, és kitér arra, hogy a sajátságosan szecessziós-magyaros építészeti formanyelv új szellemet képvisel az Osztrák–Magyar Monarchia építészetében is. A kötet az alábbi fejezeteket foglalja magában: A zsidók szakrális tere, A szabadkai zsidóság története, A zsinagóga építésének krónikája, A zsinagóga tervezői és szándékai, Az új zsinagóga a kortársak szemével, A zsinagóga és a város – városmorfológia, zsidó topográfia, közvetlen környezet, városképi szerep, A szabadkai zsinagóga kultúrtörténeti jelentősége – zsidóság, zsidóság és szecesszió, Post scriptum: a zsinagóga utóélete, Fogalomtár. A kötetben szereplő fotográfiákat Klein Rudolf készítette, a könyv szerkesztője Negyela László Márk. A könyv ára 400 dinár, megrendelhető a konyv@milko.rs e-mail címen vagy a 063/11-533-23-as telefonon.
