A napfény öt százalékát teszi ki az ultraibolya, UV-sugárzás. Ezen belül megkülönböztetünk UVA-, UV-B- és UVC-sugarakat. Az UVA-sugárzás hatol legmélyebbre a bőrben, nem égünk le ugyan tőle, de ez tehető felelőssé a bőr öregedéséért, és szerepet játszik a melanoma kialakulásában is. A barnulást, illetve a leégést az UVB-sugarak okozzák, melyek szintén felelőssé tehetők a bőrrák kialakulásáért. Az UVC-sugarak túlnyomó részét kiszűri az ózonréteg. Ezeknek az információknak a tudatában érthető, miért kell újból és újból a fényvédelemről beszélni.
Kerüljük a tűző napot!
Az UV-sugárzás fokozódása miatt a fényvédelem terén ma már nem a fényvédő kenőcsök használata áll az első helyen. A legfontosabb a napfény fizikai kerülése, elsősorban 11 és 15 óra között. A mediterrán és trópusi vidékeken ez az időintervallum még szélesebb, 10–17 óra. Ha ezekben az időszakokban mégis kinn kell tartózkodni a szabadban, ruházattal, kalappal (7,5 cm-es karimájúval), napszemüveggel kell védekezni a túlzott sugárzás ellen, és csak ezután jöhetnek a fényvédők. A helyes magatartás tehát: ésszerűen kerüljük a napot, bőrtípusunk ismeretében, megfelelően napozzunk! A kisbabák napoztatása direkt fényben 1 éves kor alatt nem ajánlott.
A napvédő készítmények flakonján feltüntetik az SPF (Sun Protecting Factor) faktorszámot, mely azt jelöli, hogy az adott napozószer használatával hányszorosára nő az az időtartam, amíg leégés nélkül a napon tartózkodhatunk. Minél magasabb a faktorszám, annál jobb – gondolhatnánk. Ez azonban csak részben igaz, azt ugyanis, hogy hányas faktorszámú készítményt kell használni, a bőrtípus határozza meg.
1. bőrtípus: vörös vagy világosszőke hajú, fehér bőrű emberek, akik szinte sohasem barnulnak le
2. bőrtípus: először leég, majd lebarnul
3. bőrtípus: jól barnul
4. bőrtípus: szinte sohasem ég le
5. bőrtípus: az észak-afrikai, az ázsiai és a mediterrán térségek lakói
6. bőrtípus – a fekete bőrűek
Ez alapján az 1. típusba tartozók válasszanak minimum 40-es faktorszámú fényvédőt, a 2. típusnak legalább 20-as, a 3-asnak legalább 10-es faktorra van szüksége.
Fizikai és kémiai fényvédők
A továbbiakban meg kell különböztetnünk az úgynevezett fizikai és kémiai fényvédőket.
A fizikai fényvédők a bennük található apró részecskék révén visszaverik a napfényt, a kémiai fényvédők viszont nem a napfény visszaverésével, hanem elnyelésével nyújtanak védelmet. Mindkét típusnak egyaránt vannak előnyei és hátrányai.
A fizikai fényvédők egyértelmű előnye, hogy nem irritálnak, így az érzékeny bőrűeknek, csecsemőknek, napallergiásoknak ajánlhatók. Az érzékeny testtájak: orr, fül védelmére is jól használhatók. Hátrányuk, hogy fehérre színezik a bőrt, kozmetikailag kevésbé kellemes az alkalmazásuk.
A kémiai fényvédők előnye, hogy nem színezik a bőrt, kozmetikailag kellemesebb az alkalmazásuk. Hátrányuk, hogy az ilyen készítmények használatakor gyakoribb lehet az allergiás reakció.
Hogyan használjuk?
A fényvédelem csak akkor lesz kellőképpen hatékony, ha napozás előtt legalább 20 perccel bekenjük magunkat, mivel az UV-szűrőknek minimum ennyi idő kell, hogy hatásukat kifejtsék.
Azt is tudnunk kell, hogy az UV-sugarak 60–70 százaléka a napernyő alá, a hűvösbe is eljut.
A gyártó azt is ajánlja, hogy bekenés után a bőrt lehetőleg ne érje ruházat! Nézzük, a gyakorlatban hogyan zajlik ez: tehát reggel a család a szállodaszobában, sátorban, lakosztályban fürdőruhát ölt, mindenki bekeni magát, és várják, hogy elteljen fél óra. Ezek után lemennek a tengerpartra és fürödnek. 20–25 percnyi sós vízben tartózkodás után akár a fizikai, akár a kémiai fényvédők elvesztik hatásukat. Ha ez a fürdőzés délidőben történik, a vízből kijövet egy fehér bőrű ember pillanatok alatt leéghet.
Fürdőzés után tehát újból és újból le kell kennünk magunkat a kellő napvédelem érdekében. A levegő hőmérséklete kinn magas, verejtékezünk, a verejtékmirigyek intenzíven működnek, hogy a bőr felületéről leadják a hőt (ez fontos része szervezetünk hőregulációjának). Ha a nagy melegben naponta 5-6-szor lekenjük magunkat krémmel, akkor annak az lesz a vége, hogy néhány nap alatt eldugulnak a pórusaink. Kis, piros viszkető pontok jelennek meg a bőrünkön. Erre mondja sok ember, hogy napallergia. Egyébként a kémiai fényvédőkkel szemben elég gyakran jelentkezik túlérzékenység, mely viszketéssel jár, kicsi, piros göböcskékkel tarkítva a bőrt. Tetézi a problémát a gyógyszertárban vásárolt antiallergiás krém, amely még jobban eltömíti a pórusokat. Az a bőr, amely ily módon nehezen tud „lélegezni”, hajlamosabb a másodlagos fertőzésekre. A gyerekek testfelszíne különösen érzékeny, és igen gyakran megtörténik, hogy a nyaralásról hazatérve a bőrgyógyásznál kötnek ki.
Mi a teendő?
Véleményem szerint nem túl okos ötlet júliusban és augusztusban görögországi, spanyolországi, montenegrói nyaralást tervezni fehér bőrű embereknek. Mivel a napsugaraknak van jó hatásuk is, sokkal ésszerűbb a nyaralást május végére, júniusra vagy szeptemberre időzíteni. Ha mindenki megkérdezne egy bőrgyógyászt nyaralás előtt, akkor a főszezon bizonyára június és szeptember lenne. No de akkor a kozmetikai ipar kinek adná el azt a temérdek krémet, melyeknek mennyisége évről évre nő?!
