A kétnapos, hivatalos washingtoni látogatáson tartózkodó Aleksandar Vučić szerb kormányfő tegnap a General Electric, a Freeport és a Microsoft képviselőivel találkozott. Előbbi két vállalatnak már vannak szerbiai beruházásai, a Microsoft illetékeseit pedig most próbálja Vučić rávenni, hogy fektessenek be az országban. A tárgyalások során Vučić aláhúzta: Szerbia a lehető legjobb feltételeket kínálja az egyesült államokbeli beruházóknak.
Joseph Bidennel, az Amerikai Egyesült Államok alelnökével és az USA államvezetőségének más képviselőivel ma találkozik Vučić. A szerb miniszterelnök látogatásának utolsó napján a Johns Hopkins Egyetemen tart előadást arról, hogy hogyan lehet az EU felé haladni és közben Washington, Brüsszel, Moszkva és a NATO között egyensúlyozni.
Washingtoni útja előtt a szerb kormányfő a látogatás jelentőségét hangsúlyozta. A külföldi beruházók addig biztosan nem fektetik be pénzüket egyetlen országban sem, amíg nem bizonyosodnak meg az adott ország politikai stabilitásáról, emelte ki Vučić, mondván, hogy egyesült államokbeli tárgyalópartnereit arról szeretné meggyőzni, hogy Szerbia biztos lábakon áll.
Az előzetes bejelentések értelmében a politikai találkozók során szó lesz Szerbia és az USA közötti kapcsolatokról, illetve együttműködésről, Szerbia európai útjáról, az ország energetikai biztonságáról, Koszovóról – amelynek függetlensége az USA számára lezárt ügy –, valamint a közös bűnügyi nyomozásokról. Amikor közös bűnügyi nyomozásokról van szó, akkor a washingtoni irányítás értelemszerűen a Bitiqi fivérek rendezetlen ügyére gondol, amely a szakértők szerint komolyan hátráltatja a két ország kapcsolatainak jobbá tételét. Érdekes egybeesés, hogy Nebojša Stefanović belügyminiszter éppen egy nappal Vučić washingtoni útja előtt jelentette be, hogy váratlanul előrelépés történt az 1999-ben Koszovó területén meggyilkolt albán nemzetiségű, amerikai állampolgár fivérek ügyében indított nyomozás során.
JELENTŐS, DE MERKEL FONTOSABB
Az elemzők egyetértenek azzal kapcsolatban, hogy Aleksandar Vučić egyesült államokbeli látogatása nem csak az USA–Szerbia-kapcsolatok, illetve Szerbia tekintetében fontos, hanem a régió stabilitásának vonatkozásában is.
Az USA egy időben inkább az EU-ra bízta az európai kérdések kezelését, a közelmúltban azonban ismét aktívabban bekapcsolódott a folyamatokba, értékelte Dragan Simić, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának professzora, mondván: az aktívabb szerepvállalás az ukrajnai válsággal és a Macedóniában történtekkel magyarázható.
– A biztonsági érdekek meglehetősen szerteágazóak. Szerbia azok az országok közé tartozik, amelyek az Iszlám Állam ellen küzdenek, ezenfelül pedig az EBESZ aktuális elnöklője. A biztonság és a gázellátás kérdése már téma volt Vučić és Joseph Biden között Münchenben az idén februárban, Washingtonban pedig még mélyrehatóbban foglalkoznak majd ezzel a témával. Az USA ahhoz is hozzájárulhat, hogy minél előbb megnyíljanak az EU és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások első fejezetei, hiszen Washingtonnak nagy a befolyása Pristinában, a Belgrád–Pristina-párbeszéd sikeressége pedig sarkalatos feltétele a fejezetek megnyitásának – taglalta Simić.
Goran Svilanović, a Regionális Együttműködési Központ főtitkára arról beszélt, hogy az USA-val folytatott párbeszéd kulcsfontosságú Szerbia jövőjének, európai integrációjának és a régióban betöltött szerepének szempontjából. Akármennyire is fontos azonban az USA, ami az európai csatlakozást és az első tárgyalási fejezetek megnyitását illeti, ezek tekintetében továbbra is Angela Merkel német kancellár álláspontja a döntő, így sok minden függ a német kancellár júliusi belgrádi látogatásától, fűzte hozzá Svilanović.
Vladimir Vuletić politikai elemző meg van győződve arról, hogy Vučić washingtoni látogatásának köszönhetően erősödhet a régió stabilitása, amelynek függvényében egyszerűbb lesz megőrizni a békét. Az utóbbi huszonöt év történéseinek elemzését követően egyértelművé válik, hogy az USA és Németország mindig is meghatározó szerepet játszottak a Nyugat-Balkán sorsának alakításában, magyarázta Vuletić, hozzátéve, hogy Szerbiának ezért fontos kiemelkedő kapcsolatokat ápolnia az USA-val.
– A bizalmon alapuló kapcsolatok meghatározzák és megalapozzák Szerbia jövőjét. Ha valaki nem ápol jó kapcsolatokat az USA-val, az csak nehezen számíthat arra, hogy nagy és jelentős vállalatok ruháznak be az országban vagy a régióban – fogalmazott Vuletić.
BÁTORÍTÁS SZERBIÁNAK
Egyesült államokbeli elemzők is ehhez hasonló hangnemben értékelték a látogatás jelentőségét. Daniel Server, egyesült államokbeli Balkán-szakértő elmondása szerint az USA elvárja Szerbiától, hogy kulcsfontosságú szerepet vállaljon magára a régió stabilitásának megőrzésében. Szerbiának módjában állna arra ösztönözni a bosznia-hercegovinai és a koszovói szerbeket, hogy aktívan részt vegyenek országaik intézményeinek munkájában, ez pedig fontos a stabilitás szempontjából, fejtette ki Server.
|
Számít az USA véleménye Ha Szerbiának sikerül washingtoni partnerei felé tolmácsolnia, hogy stratégiai célja az európai integráció, akkor biztosan számíthat az USA támogatására, fejtette ki Tanja Miščević, az EU és Szerbia közötti csatlakozási tárgyalásokban részt vevő szerbiai tárgyalócsoport vezetője. Az USA világhatalom, és még ha nem is tagállama az EU-nak, mégis az unió legfontosabb gazdasági és politikai partnere, magyarázta Miščević, mondván, hogy a csatlakozás szempontjából fontos döntéseket nem az USA hozza meg, véleménye és álláspontja mégis fontos. Ezért számol majd be a szerb miniszterelnök részletesen arról, hogy mit tett meg eddig Szerbia az európai integráció érdekében, emelte ki Miščević. |
– Biden biztosan nagy hangsúlyt fektet majd a beszélgetések során Szerbia és Oroszország, illetve Szerbia és a NATO közötti kapcsolatok témájára. Biden arra bátorítja majd a szerb miniszterelnököt, hogy országa váljék minél függetlenebbé az orosz földgáztól. Belgrádnak mára már meg kellett volna értenie, hogy az Oroszországtól való energetikai függőség aláássa az ország szuverenitását, és kedvezőtlenül befolyásolja a Szerbia és az USA, valamint az EU közötti kapcsolatokat. Szerbiának fel kell kutatnia az orosz földgáz alternatíváját, és erősebé kell tennie kapcsolatait az EU-val. Az USA már korábban is segítette Szerbia európai integrációját. Most Szerbia térfelén pattog a labda, és eljött az idő, hogy eleget tegyen a feltételeknek, és külpolitikáját párhuzamba hozza az EU külpolitikájával. Washington érti a Szerbiát Oroszországhoz kötő kapcsolatokat, az USA számára azonban pillanatnyilag az ukrajnai válság kérdése a legfontosabb. Az USA államvezetősége szerint Belgrádnak meg kellene értenie, hogy az orosz agresszió elfogadhatatlan. Washington értékeli azt a pragmatikus hozzáállást, amely az utóbbi években észlelhető a szerb államvezetőség részéről, ugyanakkor továbbra is sok a nyitott kérdés. Washington elismerte Koszovó függetlenségét, Szerbiától pedig elvárja, hogy az eddigiekhez képest többet tegyen a jószomszédi viszonyok elmélyítéséért – taglalta Server.
ELTÉRÍTENÉK VUČIĆOT
Ehhez hasonló a német Die Süddeutsche Zeitung álláspontja is. A lap szerint az USA alelnöke arról igyekszik majd meggyőzni Vučićot, hogy lazítson Szerbia Oroszországhoz fűződő kapcsolatain.
– Biden azt követően hívta meg Vučićot, hogy kiderült, Szerbia május elején részt vesz a moszkvai díszfelvonuláson. Most arról kívánja meggyőzni a szerb miniszterelnököt, hogy Szerbiának kevésbé szoros kapcsolatokat kellene Oroszországgal ápolnia. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy kísérlete eleve sikertelenségre van ítélve: Szerbia Moszkva egyik legjobb ügyfele, Tomislav Nikolić szerb államfő szívesen találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és Szerbia továbbra sem rendelt el szankciókat az országgal szemben, pedig az EU tagjelölt országa. Ezenfelül arról sem szabad megfeledkezni, hogy az 1999-es NATO-bombázás miatt a szerbiai polgárok többsége nem szimpatizál az USA-val. A mélyebb elemzést követően kiderül azonban, hogy mégis van lehetőség a Szerbia és Oroszország közötti kapcsolatok lazábbá tételére. Hiába jellemző Belgrádban a „szerb–orosz testvéri viszonyok” hangsúlyozása, Szerbia nem élvez különleges státuszt Oroszországban. Putyin még azt megelőzően sorra elutasította Szerbia hitelre vagy gazdasági támogatásra irányuló kérelmeit, mielőtt az EU-embargó és a kőolaj árának zuhanása miatt gondokkal kezdett volna el küszködni. Szerbia energetikai szükségleteinek 80 százalékát fedi le orosz földgázzal. Az ország meglehetősen magas árat fizet a földgázért, 340 dollárt ezer köbméterenként, ezzel szemben például Magyarország csak 260 dollárt fizet ezer köbméterenként. Sikertelennek tűnnek a próbálkozások, hogy Szerbiát Oroszország oldalán tartsák, egyebek mellett azért, mert Moszkvának nincsen elegendő pénze, így nem sok mindent ajánlhat fel Belgrádnak. Szerbia energetikai szempontból az Azerbajdzsánból érkező földgáznak köszönhetően válhat függetlenné Oroszországtól. A Déli Gázfolyosó 2020-ig érkezne el Törökországba, ezt követően pedig megkezdődne a délkelet-európai országok csatlakoztatása. A csatlakoztatás Szerbia számára sokba kerülne, az Európai Bizottság azonban a következő 5 évre nagyjából 1,5 milliárd euró támogatást különített el költségvetéséből Szerbia számára. Ezt a pénzt az energetika és az infrastruktúra területén is felhasználhatja az ország – olvasható a Süddeutsche Zeitungban.
