Szerdán megalakult a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa. Az alakuló ülésen 20 nemzeti tanács képviselője volt jelen, illetve a Szerbiai Zsidó Községek Szövetsége is képviseltette magát, valamint jelen volt még dr. Srđan Verbić oktatási, tudományügyi és technológiafejlesztési miniszter, Ivan Tasovac művelődési és tájékoztatási miniszter, az Igazságügyi Minisztérium több képviselője, valamint az illetékes minisztériumok államtitkárai és szakmunkatársai is. Az ülés a sajtó számára zárt ajtók mögött zajlott, ám annak befejezte után szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben a tanács elnöklője, Kori Udovički államigazgatási miniszter kiemelte, Szerbia ma büszke arra, hogy az ország területén megközelítőleg 30 nemzeti közösség él, amelyek kulturális önigazgatással rendelkeznek.
– Szerbia büszkén mondhatja, hogy sikerült áthidalnia a többnemzetiségű konfliktusok összetett történelmi örökségét, és ma egy olyan folyamatnak láthatunk neki, amely túllép az eddigi, a nemzeti kisebbségek felé közvetített eredménytelen munkán – emelte ki Udovički. Hozzátette, a tanács azon dolgozik majd, hogy a társadalom által különlegesnek tartott jogokat és érdekeket megvédje, és kihelyezze a napi politikai színteréről, valamint a kormányfelállástól függetlenné tegye. Ez viszont az állam és a nemzeti kisebbségek egymás iránt tanúsított hozzáállásának módosítását igényli.
Hogy mit is jelent ennek a tanácsnak a munkája a magyar nemzeti kisebbség számára, illetve a Magyar Nemzeti tanács munkájában, arról Hajnal Jenőt, az MNT elnökét kérdeztük az ülés után.
Hajnal Jenő (Fotó: Molnár Edvárd)
– Hat év után alakult újjá, és ült össze ismét a tanács, amelynek legfontosabb feladata, hogy a közvetlen párbeszéd és kapcsolat segítse Szerbia nemzeti közösségeit, kisebbségeit a kormánnyal való együttműködésben. Az, hogy a hónap elején külön munkacsoport jött létre, amely viszont az Európai Unióval folyó tárgyalások 23. fejezetének kisebbségi ügyekkel kapcsolatos akciótervének meghozatalát tűzte ki célul az év végéig, arról árulkodik, hogy a szerb kormány valóban változtatni akar eddigi kisebbségügyi politikáján. A vajdasági magyarság szempontjából azért nagyon fontos az előttünk álló fél év, mert egyrészt a nemzeti tanácsok már a következő két hónapban, a most megalakult testület következő üléséig közvetlenül az illetékes szakminisztereknek, mindenekelőtt az oktatási, a művelődési és tájékoztatási, valamint az államigazgatási és helyi önkormányzati reszortfelelősöknek fogalmazhatják meg azokat a problémákat és megoldásra váró feladatokat, amelyek a jelenlegi törvények keretében már régóta, most pedig még inkább sürgős megoldásra várnak (a beiskolázással, az általános és a középiskolai hálózattal, a szerb nyelv oktatási reformjával, az egyszerűsített diplomahonosítással, egyáltalán az általános oktatással kapcsolatos törvénykezéssel, a tankönyvekről szóló törvénnyel, a helyi médiumok magánosításával stb. kapcsolatban). Az így megfogalmazásra kerülő kérdéseket és intézkedéseket a tanács következő ülésén tárgyalja majd meg, amelynek összehívása július elején esedékes. Külön figyelmet érdemel, és aggodalomra ad okot az oktatási miniszter által ma ismét megemlített bilingvális, kétnyelvű oktatási modell alkalmazásának gyakorlata, amely esetünkben a magyar és szerb kétnyelvű oktatás szempontjából elfogadhatatlan, hiszen számunkra eddig is csak a teljes oktatási rendszer anyanyelvűsítése volt és maradt a fő cél a szerb nyelv oktatásának megújításával, pontosabban minél hatékonyabb tanításával párhuzamosan – nyilatkozta lapunknak Hajnal Jenő.
