Azonnali és közös fellépést sürget a kalózok ellen a Nemzetközi Hajózási Iroda (BMI). A tengeri rablók tábora ugyanis egyre gyarapodik, és a zsákmányra éhes népség egyre több támadást hajt végre vízi járművek ellen. A fellendülő kalózkodás komoly fejtörést okoz a hajótársaságoknak, a biztosítóknak és a veszélyes térségeket járó hajók személyzetének. Január 1-je és április eleje között már 140 tengerész került a kalózok fogságába, háromszor több, mint 2014 első három hónapjában.
A BMI épp a napokban kongatta meg a vészharangot. A világtengereken tapasztalt idei törvénytelenségekről összeállított jelentése kiemeli: az első negyedévben – 2014 azonos időszakához képest – tíz százalékkal nőtt a hajók elleni rajtaütések száma. Tavaly összesen 245 támadásról szerzett tudomást a szervezet, 2015 első három hónapjában már 54-ről. Az idei esetek nagy többsége (38) Indonézia partvidékéhez vagy az ahhoz közeli tengerszakaszhoz kötődik.
Délkelet-Ázsiának abban a térségében többnyire a tankerhajókat támadják a jól felfegyverzett és szélsebes motorcsónakokon érkező banditák. Taktikájuk egyszerű: az elfoglalt járművet leállítják, a szállított kőolaj egy részét átszivattyúzzák a saját hajójukba, elmenekülnek, a „portékát” pedig feketén eladják.
A BMI nemzetközi összefogást követel a támadások megakadályozására. Hasonló akciót, amellyel több ország – néhány éve – eredményesen szállt szembe a Szomália közelében garázdálkodó kalózsereg ellen. Az ottani tengeri rablók sokáig rettegésben tartották a fél világot. Ők nem kőolajat „szipkáztak” a hajókról, hanem hatalmas összegű váltságdíjakat kértek és kaptak az elfogott személyzet elengedéséért.
A szomáliai kalózok időközben eltűntek, szétkergették őket. A NATO és az EU haditengerészeti egységeket küldött a térségbe, az érintettek pedig biztonsági embereket telepítettek az arra járó kereskedelmi hajóikra, sőt a személyzetet is felfegyverezték.
Szomálián belül szintén sikerült viszonylag hatékony lépéseket tenni, ami elsősorban az al-Shabaab érdeme. A terrorszervezet ugyanis 2008 és 2011 között az ország nagy részét ellenőrzése alá vonta, és bevezette az iszlám törvénykezést, amely szigorú büntetéseket (például kéz- és láblevágást) helyez kilátásba a kalózkodásért és más bűncselekményekért.
Mindezek eredményekét megszűntek a kalóztámadások. A szomáliai kalózvilág felszámolása után azonban Nyugat-Afrika partjainál kezdődött meg a tengeri rablók garázdálkodása. A Guineai-öbölben, különösen pedig a kőolajban gazdag Nigéria partjainál, 2013-ban szaporodtak meg a támadások. Délkelet-Ázsia után jelenleg a Guineai-öböl és környéke a legveszélyesebb a hajó(so)k számára.
