Az Újvidéki Egyetem Földrajzi Intézetének kutatóprofesszorai a Csík folyó partján lévő téglagyár felszíni fejtésének löszfalainál március 30-án egynapos löszmintavételt tartottak a Szegedi Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékének, valamint a Temesvári Egyetem Földrajzi Intézetének vezető professzora és doktoranduszai közreműködésével.
Ez a tudományos expedíció egy jövőbeli nemzetközi multidiszciplináris paleoklimatológiai és domborzattani kutatás kezdeteként került megszervezésre, amelynek célja a közös, szelek által kialakított domborzati formák kutatása, amely a Nemzetközi Negyedkorkutató Unió Löszkutató Csoportjának (Loess Focus Group of International Union for Quaternary Research) védnöksége alatt történik.
Dr. Slobodan Marković újvidéki geomorfológus, az intézet professzora elmondta, hogy az utóbbi tíz évben a Pannon-medence löszfelszínei a Világ tudományos nyilvánossága számára a legérzékenyebb paleoökológiai és peleoklimatológiai archivummal (készlettárral) rendelkeznek. Ezidáig legtöbbet a Szerémségi löszhátság és a Titeli fennsík kutatásával foglalkoztak, újabban viszont a Telecskai dombok kutatása kezdődött el Bácskában.
– Zentagunarason a múlt héten a 130 ezer évvel ezelőtt képződött lösz-paleotalaj sorozatok kutatását kezdtük el, amelynek eredménye rámutat majd arra, hogyan népesítették be őskőkorszaki elődeink ezeket a területeket. A löszfalak alapos megtisztítását és leírását követően a mintavételi helyekről mágneses, üledéktani és geokémiai vizsgálatokhoz, valamint a kőzetek abszolút korának lumineszcens meghatározásához vettünk mintákat. A jövőben pedig malakológiai (puhatestűek kutatásának tudománya, a szerző megj.) kutatásokhoz kívánunk majd ugyanitt mintákat gyűjteni – ismertette Marković professzor.
A temesvári kollégák a kiváló domborzatkutató, dr. Petru Urdea professzor vezetésével érkeztek, azzal a céllal, hogy a kutatásban való részvételt követően a két egyetemmel együtt pályázzanak közös uniós kutatási projektumokra.
A közös mintavételezés után a zentagunarasi helyi közösség munkavacsorán látta vendégül a kutatás résztvevőit. A kellemes hangulatú beszélgetés és kölcsönös tájékozódás során felmerültek azok az igények és lehetőségek, amelyek egyrészt a Csík folyó partjának rekreációs fejlesztése során lennének valósíthatók, másrészt viszont a téglagyári fejtések befejeztével a földtani örökség állandó látogató-oktató színhelyeiként lennének megtervezhetők.
– Az értékes kutatási eredmények birtokában olyan földtani örökségre alapozott idegenforgalmi termékek bemutatását lehetne megtervezni, amelyek a térség falusi és ökoturisztikai kínálatát egészíthetik ki, és más vendégváró és vendégfogadó funkcióval együtt járulhatnak hozzá a falufejlesztéshez – mondta befejezésül dr. Nagy Imre, az Újvidéki Egyetem Földrajzintézetének másik professzora.
