Az utóbbi két évtizedben 2014-ben vették nyilvántartásba a legtöbb bevándorlót Németországban, csaknem 470 ezer személyt. Tavaly jelentősen megnőtt a menedékkérők száma is: a hatóságok 203 ezer menedékjogi kérelmet regisztráltak, 60 százalékkal többet, mint 2013-ban. Arról azonban csak ritkán esik szó, hogy a németek egy része szintén elhagyja hazáját, és hosszabb-rövidebb időre külföldön telepszik le. Pedig ők is egyre többen vannak. 2013-ban már 140 ezren vágtak neki a nagyvilágnak. Igaz, nem politikai menedékjog megszerzése céljából.
Norbert Schneider szociológus, a népességkutató intézet (BiB) igazgatója tévesnek tartja azt a – gyakran hangoztatott – vélekedést, amely szerint többnyire valamilyen kudarc, sikertelenség sarkallja (fiatal) honfitársait az ország elhagyására. A legutóbbi kutatásokra hivatkozva állítja: elsősorban a tapasztalatszerzés vágya és a szakmai siker reménye hajtja külföldre a németeket. Sokan viszont családi, párkapcsolati okokból távoznak, mások meg a magasabb jövedelem, vagy a jobb életkörülmények reményében intenek búcsút Németországnak.
A külföldön kapható jobb fizetésnek azonban ára van: az otthoni baráti és ismerősi kapcsolatok fellazulása, rosszabb esetben megszűnése. Erre a BiB, a migrációs folyamatokat elemző berlini SVR alapítvány és a Duisburg-Essen Egyetem – kivándorlók körében végzett – felmérése is felhívja a figyelmet.
Kutatásukból az is kiderül, hogy főként vezető tisztségeket betöltő, jól képezett, egyetemi végzettségű fiatalok vágnak neki a nagyvilágnak. Az utóbbi fél évszázadban csaknem 1,5 millióval több német hagyta el hazáját, mint ahány visszaköltözött. Csak 2009 és 2013 között 710 ezren kerestek maguknak új otthont, megélhetést másik országban.
A kivándoroltak legszívesebben Svájcban, az Egyesült Államokban és Ausztriában telepednek le. Kedvelt célállomás még Lengyelország, Nagy-Britannia, Spanyolország és Franciaország.
A kivándorlás azonban az esetek jelentős részében nem életre szóló döntés. A felmérés során megkérdezett, külföldön élő németek 41 százaléka jelezte hazaköltözési szándékát, és csak egyharmaduk mondta azt, hogy inkább végleg maradna új lakhelyén.
A hazaköltözésre részben az motiválja őket, mint a kivándorlásra. A megkérdezettek többsége (63,9 százaléka) családi, párkapcsolati okokból tér(t) haza. Az okok között második helyen a karrier továbbépítése szerepel. A külföldi életkörülményekkel szembeni elégedetlenség szintén fontos mozgatórugó.
Az idegenbe távozókhoz hasonlóan a hazatelepülők között is többségben vannak a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek, akik sok esetben értelmiségi családból származnak.
