Ezt a napot nagyon lehet szeretni

Pénteken kora délután gróf Batthyány Lajos, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődött Zentán nemzeti ünnepünk megünneplése. A városháza oszlopcsarnokában tartott rendezvényt a helybéli Közgazdasági-Kereskedelmi Iskola diákjainak és a Cor Jesu városi kamarakórusnak a műsora tette színesebbé.

A Felsővárosi temetőben délután négy órakor az 1848/49-es forradalom és szabadságharc zentai áldozatainak emléksírhelyénél szervezett koszorúzás és alkalmi tiszteletadás elején Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének a vajdasági magyarokhoz írt ünnepi gondolatait Galántai Gábor, Magyarország belgrádi nagykövetségének titkára tolmácsolta az egybegyűlteknek. A miniszterelnök levelének elején kiemelte, hogy március idusán a világon sokféle eseményről emlékeznek meg, de nekünk, magyaroknak mindenkinél több okunk van arra, hogy kivételesnek érezzük ez a napot, hiszen hosszú évszázadok elnyomása után 1848. március 15-e mutatta meg, hogy milyen életerős és bátor nemzet a miénk. A népek tavaszán Európa számos városát érte el a forradalom vihara, de csak egyetlenegy ország volt, ahol nem hunyt ki pillanatok alatt a szabadság őrtüze, mivel egy egész nemzet gyűlt köré, hogy élessze és táplálja…

A levél folytatásában a kormányfő rámutatott, hogy az azóta eltelt 167 év sok változást hozott, de az akkori igazságok örök érvényűek, s ma is úgy gondoljuk, hogy a magyarok szabadságát csak a magyarok vívhatják ki összefogással, munkával és egyetértéssel, és 2015-ben sem kívánhat mást a magyar nemzet, mint hogy legyen béke, szabadság és egyetértés.

– Az emlékezés hozott ide bennünket, és a reménybe vetett hit – mondta beszéde elején Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Kiemelte, hogy ha van szép és reménykeltő ünnep, akkor az március 15-e. Ezt a napot nagyon lehet szeretni, mert Petőfi lángoló versei, a kezdődő tavasz reménye, a fiatalság lendülete, az erőszak nélküli forradalom minden ereje benne van, s közel jönnek hozzánk olyan, igazán magyaros megnyilvánulások, amiben nyoma sincs az önzésnek, ami teljes vitézséggel és elszántsággal, amiben hőstettek emlékei és hírei villanyoznak fel. Szeretjük, mert szeretjük felidézni azt, amit ott szeretnénk látni ifjaink és leányaink arcán s minden mozdulatában, hogy egy szabad, ősi törvényeken alapuló értékeket őrző és értékeket teremtő életet akarnak. Szeretjük ezt az ünnepet, mert nem emlékeztet semmi olyanra, ami miatt lesütött szemmel, szégyenkezve kellene állnunk – hangsúlyozta a nemzeti tanács első embere. Hozzáfűzte, hogy ezzel az ünnepel együtt jár a reménység, hogy lesz még magyar értékeket, szellemi örökséget felvállaló, magát itthon jól érző ifjúságunk, s azért is szeretjük, mert vannak feladatok, megbízatások, amelyekben nem lehet másképpen eljárni, csak úgy, hogy lényünk részévé válnak az életet meghatározó igazságok.

– Adja Isten, hogy azért szerethessük a jövőben még jobban ezt az ünnepet, mert az igaz ügyért vívott mai küzdelemben ott láthatjuk felelős ifjúságunk elszánt tagjait. Azokat, akik a szülőföldjükön akarják megvívni a maguk szabadságát, az élet teljességét. Tanulva, felnőve, családot alapítva, gyermeket vállalva, nagyszülőt gondozva, közösséget szeretve, emberi mivoltunk minden értékét megőrizvén s felmutatva, magyarnak maradva – hangsúlyozta az MNT elnöke.

A megemlékezés folytatásában a tornyosi Tömörkény István-iskola diákjainak alkalmi fellépését tekinthették meg az egybegyűltek, akik a kegyelet virágait is elhelyezték.

A rendezvénysorozat a Művelődési Házban megtartott ünnepséggel ért véget, amelyen a Zentai Magyar Kamaraszínház, a törökszentmiklósi Miklós néptáncegyüttes és az Ezerjó Szentmiklós néptáncegyüttes produkcióját tekinthette meg a közönség. Ünnepi beszédet Ceglédi Rudolf polgármestere mondott.