Egy kulturális jelentőségű városmag megújulásának esélye

Anyaországi eszközökből hamarosan sor kerül a szabadkai Szent Teréz-székesegyház felújítására és a zsinagóga belső terének megújulására

Mihályi Katalin

2015. március 14., 09:39

Kommentek száma 1  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Szabadka két ékessége, a Szent Teréz-székesegyház és a zsinagóga belső tere újul meg a közeljövőben anyaországi támogatásból. Vallási, művelődéstörténeti szempontból és a kulturális turizmus tekintetében is fontos beruházások ezek.

A Szent Teréz-székesegyház homlokzata

A Szent Teréz-székesegyház homlokzata

A szabadkai Szent Teréz-székesegyház igencsak szükséges felújítása kézzelfogható közelségbe került annak köszönhetően, hogy a Magyar Nemzeti Tanács sikerrel pályázott anyaországi támogatásért. Ez a 65 millió dinár a tervezett munkálatok első szakaszának költségeit fedezi. E szakaszban várhatóan a templom homlokzatán éktelenkedő óriási repedés szanálására, valamint a tornyok és az épület elülső részének teljes felújítására kerülhet sor.

 KIEMELT JELENTŐSÉGŰ MŰEMLÉKÉPÜLET

– A Magyar Nemzeti Tanács ebben az esetben is fontos feladatának tekintette, hogy a Szabadkai Püspökség és a Szabadkai Városi Önkormányzat összefogásával megkezdett munkába, a szabadkai Szent Teréz-székesegyház teljes felújításának programjába bekapcsolódjon. Amint az köztudott, a Magyar Nemzeti Tanács számára a vajdasági magyarság szempontjából is kiemelt jelentőségű műemléképület a szabadkai székesegyház, amelynek rekonstrukciója így válhatott számunkra kiemelt nemzeti jelentőségű projektummá – hangsúlyozta Hajnal Jenő, az MNT elnöke, akit e projektum részleteiről kérdeztünk. – A Magyar Nemzeti Tanács kérésére a Szabadkai Püspökség a székesegyház állékonyságának sürgős megerősítése végett elkészíttette a templom felújítási költségeinek kalkulációját, amiből az derült ki, hogy a tervezett munkálatok első szakaszának költsége körülbelül 65 millió dinár. Mi ezt az összeget megpályáztuk a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságánál, amely teljes egészében jóváhagyta kérelmünket. Így jöhetett létre az a hármas szerződés a Szabadkai Püspökség mint tulajdonos, a Magyar Nemzeti Tanács mint kedvezményezett és a Nemzetpolitikai Államtitkárság mint támogató között, és amely alapját képezi a tervezett felújítások elkezdésének. Ezért született a napokban egy elvi megállapodás is a Szabadkai Városi Önkormányzat és a Magyar Nemzeti Tanács között, amely ezt a hármas összefogást a közös célért, hogy kívül-belül mielőbb teljesen megújuljon a székesegyház, erősítette meg. De ez a megállapodás lehetővé teszi azt is, hogy a Magyar Nemzeti Tanács szerződést kössön a városi alapítású Városépítési Igazgatósággal a felújítási munkálatok első szakaszának minél eredményesebb és hatékonyabb kivitelezése végett. Ahogyan a Szabadkai Városi Önkormányzat és az általa létrehozott szakmai bizottság becsületesen elvégezte vállalt feladatát: a műszaki dokumentáció előkészítését és a tervfeladatok megfogalmazását, úgy szeretné a Magyar Nemzeti Tanács a továbbiakban segíteni a Szabadkai Püspökséget abban, hogy a rendelkezésére álló pénzösszeg mielőbb felhasználásra kerüljön, azaz mielőbb készüljön el a templom tulajdonosának a megrendelésére a teljes felújítás tervdokumentációja, és még a tavaszon elkezdődjenek a munkák mindenekelőtt a székesegyház állékonyságának sürgős megerősítése végett. Az első szakaszban várhatóan a templom homlokzatán éktelenkedő óriási repedés szanálására, valamint a tornyok és az épület elülső részének teljes felújítására kerülhet sor. Ezt irányozza elő ugyanis a Szabadkai Püspökség által megrendelt kalkuláció. Természetesen a Magyar Nemzeti Tanács lehetőségeihez mérten a későbbiekben is igyekszik közreműködni ebben a példás összefogásban, amely a vajdasági, de különösen a bácskai katolikus magyarság szempontjából is oly jelentős püspöki nagytemplom teljes felújítását tűzte ki célul – szögezte le a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

A zsinagóga

A zsinagóga

A szabadkai zsinagóga külsejének restaurálása már több éve folyik önkormányzati, tartományi, köztársasági és a nemzetközi támogatásokból, e munkálatok várhatóan még az idén befejeződnek. A zsinagóga egykoron páratlan szépségű, ma már igencsak kétségbeejtő állapotban levő belső tere és az udvari rész a magyar kormány támogatásával újul meg, az eszközöket az MNT közvetítésével adományozza a magyar kormány. Ezekből az eszközökből fedezik a belső tér restaurálását, a bútorzat helyreállítását, a villamos- és épületgépészeti rendszer működéséhez szükséges munkákat, az udvar parkosítását, a kerítés cseréjét. A felújítás a tervek szerint 2017-ben befejeződik.

– A szabadkai zsinagóga teljes felújításához a Magyar Kormány 500 millió forinttal járul hozzá. Ennek a támogatásnak a kedvezményezettje a Magyar Nemzeti Tanács, amely ebben az esetben is egy megkezdett projektumba kapcsolódott be, így segítve annak mielőbbi megvalósítását – mondta el kérdésünkre Hajnal Jenő. – Ezúttal a Szabadkai Városi Önkormányzat mint az épület tulajdonosa, a Szabadkai Zsidó Hitközség mint telektulajdonos és a Magyar Nemzeti Tanács közös együttműködéséről van szó, amelyben az érintett felek azt a feladatot tűzték ki célul, hogy a világ kulturális örökségének javasolt műemléképület, amely a magyar szecesszió stílusában épült, teljes rekonstrukciója után élő műemlékként őrizze meg szakrális szerepét, ugyanakkor közösségi terében lehetőség nyíljon különféle kulturális és közművelődési rendezvények megtartására, állandó és alkalmi kiállítások meg- és berendezésére is. De az épület idegenforgalmi hasznosítása sem marad el. Mindezeknek a funkcióknak az ellátásában mindhárom fél abban érdekelt, hogy mind a vallási, mind a kulturális, mind pedig az idegenforgalmi tartalmak zavartalanul valósuljanak meg. Ezeknek a feladatoknak az összehangolásában és érvényesítésében jut fontos szerephez a már korábban létrehozott Szabadkai Zsinagóga Alapítvány. A Magyar Nemzeti Tanács abban érdekelt, hogy mindhárom feladatkör kiteljesedjen, és azokon belül olyan kulturális rendezvények jöjjenek létre, amelyek tiszteletben tartják az imahely eredeti eszmei jelentéstartalmát, továbbá az ezzel összefüggésben lévő funkcionális, hagyományi, kegyeleti, kulturális és idegenforgalmi szempontokat is. A kulturális tartalmak megvalósításában a Magyar Nemzeti Tanács koordináló és felügyeleti szerepköre valójában ezeknek a közösen megfogalmazott elveknek a maradéktalan és rendeltetésszerű teljesítését jelenti. Hiszen nem fordulhat elő többé, hogy olyan alkalmi rendezvények, színházi előadások vagy egyéb kulturális események helyszíne legyen a szabadkai zsinagóga, amelyek megváltoztatnák az épület eredeti elrendezését, díszítését, vagy sértenék szakrális, közösségi, megbékélést segítő és erősítő jellegét. Ennek magvalósítására – az eddigi egyeztetések ezt bizonyítják – partneri kapcsolatot tudtunk kiépíteni mind a Szabadkai Zsidó Hitközséggel, mind a Szabadkai Városi Önkormányzattal, mind pedig a Magyar Kormánnyal és személy szerint Magyarország miniszterelnökével, Orbán Viktorral, aki szabadkai látogatásakor kínálta fel az első 100 millió forint összegű gyorstámogatást. Köszönet érte neki is, és mindazoknak, akik ebben a nagyszerű és felelősségteljes munkában a jó szándékot, a segíteni akarást, a közös építkezést, egy kulturális jelentőségű városmag megújulásának az esélyét látják. Mert csak erről van és lehet szó, ezt segítheti csak a Magyar Nemzeti Tanács eltökélt szándékkal és biztos garanciákkal a következő évtizedekben is – szögezte le Hajnal Jenő.

EZEK ÉVTIZEDEK ÓTA ESEDÉKES BERUHÁZÁSOK

Paskó Csaba plébános, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja, a Szent Teréz- székesegyház karnagya úgy fogalmazott, hogy történelmi jelentőségű momentum Szabadka történelmében, hogy e két gyönyörű, monumentális épület, a kései barokk stílusban épült székesegyház és a magyar szecesszió stílusában emelt zsinagóga hamarosan ismét eredeti szépségében pompázik majd.

A Szent Teréz-székesegyház homlokzatán már több mint 130 éve ott a repedés, amelyet nap mint nap néznek a hívők, a járókelők, rögtön az ötlik minden ide látogató szemébe. Más fontos munkálatokat is már nagyon régóta nagyon időszerű lenne elvégezni.

– A Nagy-Jugoszláviában az egyházakat – különösen a katolikus egyházat – nem támogatta az ateista állam, később pedig a háború, az anyagi eszközök hiánya miatt nem került sor a szükséges beruházásokra – hallottuk Paskó Csabától. Mint mondta, Szabadka minden lakosa számára fontos, hogy e két épület megújuljon, a város hosszú távon profitálni fog vallási, szakrális értelemben, hisz tudjuk, a székesegyház milyen jelentős aktív katolikus lakosságot ölel fel, a zsinagóga pedig a szakrális funkción túl a város kulturális életében is fontos szerepet játszik majd és idegenforgalmi szempontból is lényeges.

Szabados Róbert, a zsidó hitközség elnöke először is az 1979-es évszámot említette, amikor a hitközség odaajándékozta a városnak a zsinagógát, mert nem tudta a rohamosan romló állapotú épület karbantartási, javítási költségeit fedezni. Elkorhadtak a gerendák, amelyek a főkupolát tartották, és fennállt a veszély, hogy összeomlik a kupola. Akkor városi költségen megjavították, megmenekült az épület. Majd a kilencvenes évek végétől kezdve volt szükség nagyobb renoválásokra a beázott tetőszerkezet miatt, az önkormányzat és egy nemzetközi alapítvány eszközeiből folytak a javítási munkák. Az elmúlt években pedig a város, a tartomány, a köztársaság támogatásából, valamint nemzetközi támogatásból újult meg a tetőszerkezet, a homlokzat. Jelentős segítséget jelent a magyar kormány e másfél millió eurós támogatása, mert ez fedezi a teljes belső tér megújulását, egy kis park kialakítását, a kerítés felújítását. Az eredeti szépségét visszanyert zsinagógát a zsidó hitközség használja majd, és e szakrális tartalom mellett kulturális és idegenforgalmi tartalmat is kap. Az elképzelések szerint a főbejárattól jobbra és balra kiállítási rész lesz, amelyen a szabadkai és az észak-bácskai zsidóság történelmével fog foglalkozni. Olyan színvonalas kulturális rendezvények lesznek majd, amelyek méltóak a zsidó templom jellegéhez, ne történhessenek meg olyasmik, olyan „kilengések”, mint akkor, amikor Ljubiša Ristić színházteremként használta.

– A zsinagóga a teljes megújulása után olyan attraktív helyszínné válik, ahova a környékről – Szegedről, Zomborból, Újvidékről –, de távolabbról is biztosan szívesen látogatnak majd el ide – hangsúlyozta Szabados Róbert.


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:
Tóth Zoltán
2015. 03. 14., 10:59
Nagy öröm, hogy ezek a történelmi magyar emblematikus épületek megújulnak jelentős mértékben a magyar adófizetők adóforintjaiból! Ez nem csak az érintett magyar vallási felekezeteket teszi gazdagabbbá, hanem hozzájárul Szabadka egykor volt kultúrális sokszínűségének helyreállításához is.






  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2019     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap
ISO9001 sertified
ISO14001 sertified
IQ NET sertified

Development & Hosting by: CNT | Design by: Plakatila